2013. január 6., vasárnap

Aki méltó...

 
 



Aki méltó...
 
Magában hordja a szépet az álmélkodást...
 
Önnön visszfényét ragyogja...

magától kér feloldozást.

Aki méltatlan...

Ki e földi lét törvényének rabja csak...

Magában nem tud tündökölni...

Lerogy saját súlya alatt.

De a méltó fölkél...

Még ha testét más terhe nyomja...

Emeli vállát s szárnya nő.
 
Szerelmét lánggal lobogózza...
 
S nem érdekli, ha megőrli szívét az idő.
  
 
                        €$@ß@
 
 


2013. január 5., szombat

Megállapodni, vagy megalkudni...?




Valamilyen rejtélyes...
Számomra is megmagyarázhatatlan okból...
Volt, hogy azt képzeltem...

Az Életem, valójában egy regény.

Ahol a kezdődő, beteljesülő és elmúló szerelmek mindig mások...

S ahol, Én vagyok a regényhős.

A regényes szerelmek persze ritkák és múlékonyak...
Semmi közük egy tartós, életre szóló kapcsolathoz.
Maga a vágy, lehetetlenné teszi az igaz szövetséget.
Elrontja, kikezdi.
A lelkem mélyén tudom...

Örökké nem lehet szerelmes az ember.

Mégis ott lappang bennünk ez a különös szerelmi maximalizmus...
Más szóval a rettegés...

Megállapodunk, vagy megalkuszunk, valaki mellett..?


                              €$@ß@

Miért is..?

 
 



Az a baj, sajnos a világunkkal...

Azt, azért még az elején hozzá fűzném...

Nem igaz, hogy senki..!

De nagyon kevesen mondjuk ki, valójában mit is érzünk...

Inkább magunkban fojtjuk...

Szomorúak vagyunk...

De sajnáljuk a könnyeinket.

Vidámak vagyunk...

Viszont, elfelejtettünk örömünkben táncolni és nevetni.

Sokszor, még a mosolyunkkal is fukarkodunk.
Mérgesek vagyunk, de nem üvöltünk.
Azt hangoztatjuk, szeretünk...
De ölelni már képtelenek vagyunk. 

Mert valójában szégyenkezünk az érzéseink miatt...

Miért is..?


                            €$@ß@
 
 


2013. január 4., péntek

Végtelen szerelem...


 
 

 
 
Szeretni mindig lehet jobban...
 
Nem szeretett igazán, ki azt állítja, nem lehet.
 
Bármi mást kérhetnél, megadnám (ha tudnám)...
Csak jobban ne szeresselek...
Ezt az egyet hiába is kérnéd..!
 
S ha mégis, tudnod kell, megtagadnám.
 
Nélküled vakon bolyonganék csupán...
Nekem a világosság, a fény Te lettél.
Tőled indultak az utak, míg Hozzám megérkeztél.
 
Csak szeretlek...
 
Szerelmes szavaimon túl, lelkem úgy ölel...
Miként a világegyetem öleli a csendet.
Hát, egyszerűen így...
 
Csendben, végtelen szerelemmel szeretlek.
 
 
                                      €$@ß@


Álom álom édes álom...



 
 

Vannak álmaid..?

Ne add fel őket... 

Mert, ha még is megteszed...
Sosem érdemelted meg, hogy megvalósuljanak.


                       €$@ß@

Idő, idő, idő...


 


Az idő rohan...

Senkire nem vár.

Azt mondják...
Az idő begyógyítja a sebeket.
Ezért is van az...

Mind arra vágyunk, hogy több időt kapjunk...

Mindenre...
Időt, hogy talpra álljunk...
Felnőjünk...
Felejtsünk...

Újra Szeressünk...


                             €$@ß@
 
 


2013. január 3., csütörtök

Az igazi...





Egy igazi Nő nem féltékeny...
Hanem féltő.
Nem kételkedik...
Hanem magabiztos.
Tud érinteni...

S tudja értékelni az érintést.

Egy Igazi Nő vár.
Nem pedig elvár.

A szemével, a mosolyával, az egyéniségével hódít.

Egy Igazi Nő kinövi kicsinyes téveszméit...
Miszerint versengenie kellene valakiért.
Egy Igazi Nő tudja, hogy mikor elég...
 
Mert van benne tartás.
 
 
                                               €$@ß@

2013. január 1., kedd

A harmadik...




Valamit kérnek tőled, megtenni nem kötelesség...
Mást mond a jog, mást súg, a józan ész.
Valami mégis azt kívánja...
Nézd, tedd meg, ha teheted..!
 
Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet.
 
Messzire mentél, fáradt vagy, léptél százat...
Valakiért még egyet kellene, de tested-véred lázad.
Majd máskor, nyugtat meg az ész, a jog is józanságra int.
De egy szelíd hang azt súgja megint...
Tedd meg, ha teheted..!
 
Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet.
 
Valakin segíthetnél, joga nincs hozzá, nem érdemli meg.
Félsz, mi lesz ha összetöri szíved, az ész is azt súgja... Minek..?
Nagyobb lélek nyomorog benne mint hinnéd.
S a szelíd hang halkan újra kérlel...
Tedd meg, ha teheted..!
 
Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet.
 
Ó az a harmadik ha egyszer első lehetne...
Diktálhatna, vonhatna, vihetne...
Lehet, elégnél hamar, valóban esztelenség volna.
De a szíved békességről dalolna, s míg elveszítenéd...
Bizony megtalálnád az Életet...
 
Bízd rá Magad arra a harmadikra, mert az a szeretet.
 

                                             €$@ß@


 

2012. december 30., vasárnap

Találkozások...






Mint ahogy relativitáselmélet vagy a valószínűség számítás...
Úgy a szeretet, a félelem, s a hit is megértendő erő.

Életünk alakulásának meghatározó jelenségei.

Csak gondold egy kicsit tovább...
Tegnap az életed még egy, adott irányba haladt.
De mára egy másik irány, másik cél lebeg a szemed előtt.
Tegnap még úgy hitted, sosem tennél meg olyat...

Amit ma már megtennél.

Ezek az erők, újrateremtik az időt a teret...
S aszerint módosítják, akinek képzeled magad.
Életed választásait, pillanatonként érted és éled meg.

Minden egyes találkozás egy új irány lehetőségét kínálja.


                             €$@ß@
 
 


Fejezd Te be gondolatok...

 
 




Nagyszerű dolog, ha az emberre Valaki gondol...

S a gondolataival vigyázz rá.
Aki szeret, ezt teszi.
Gondol s vigyáz...
Rá.
Akit nagyon szeret.
Gondolataival...
Érzéseivel...
Szívével.

A szívében őrzi, védi, oltalmazza.

S engedi élni.
Néha fájdalmas dolog ez.
Mert néha úgy kell engedni élni, ha tudod, nem lehetsz a közelében.
Csak távolról csodálhatod, távolról figyelheted.

Mégis csodálatos érzés szabadon engedni, szabadon szeretni.

Engedni, úgy élni, ahogy szíve, lelke vezérli, ahogy neki a legjobb.
Ahogy szüksége van rá.

Elengedni, de nem elhagyni...

Messziről figyelni, messziről vigyázni.
A szíveddel...

Gondolataiddal, az érzéseiddel, a szereteteddel.

S hinni, hogy egy napon...
Bízni benne, érezni, hogy...

Létezik ilyen szeretet.
 
                               €$@ß@
 
 


Tükörkép...

 
 
 
 



Valahol, a lelke mélyén Mindenki keresi...

De kevesünknek adatik meg, hogy elmondhassuk...
Rátaláltam...

Arra a lelki társra, aki tökéletesen illeszkedik hozzánk.

De az igazi lelki társ az nem több, mint egy tükör...
Aki megmutatja, mi az, ami Téged visszatart.

Ő az, aki felhívja a figyelmed Önmagadra...

S megérteti Veled, itt az idő, hogy végre változtass az életeden.
Az igazi lelki társ valószínűleg a legfontosabb személy...
Akivel csak összehoz az élet.

Mert Ő az, aki ledönti, a saját magad emelte falakat...

S életre pofoz.

                          €$@ß@

Ismerős..?

 
 
 
 
 
Amikor gyermek voltál, az éjszakáid rémisztőek voltak...
Mert azt hitted szörnyek rejtőznek az ágyad alatt.
Az idő múlásával, ezek a szörnyek másmilyenné váltak...
Önbizalomhiány, magányosság, megbánás...
 
Ismerős..? 
 
Habár idősebb és bölcsebb vagy, de még mindig félsz a sötétségtől.
 
Hát ne félj, hiszen...


 
               Dalom dalod...
                Hangom hangod...
                 Tükörképed varázsom.
                  Magányom magányod...
                   Sóhajom sóhajod...
                    Bánatom bánatod...
                     Hajnalom hajnalod...
                      Ábrándom ábrándod...
                       Dallamom dallamod...
                        Félelmem félelmed...
                         Kérésem kérésed...
                          Lépésem lépésed..
                           Légzésem légzésed..
                            Kérdésem kérdésed..
                             Érzésem érzésed..
                              Tükörképem tükörképed...
                               Egybeolvadó, látható...
                                Nyugalmat, békét árasztó...
                                  Örökké tartó lüktető..
                                    Lágy hullámaiból feltörő.
 
 
                                          €$@ß@

 
 
 

2012. december 29., szombat

Harcolni..?



 

 
Harcolni..?

Érdekes gondolatmenet…
Mit is jelent az, hogy harcolni Valakiért..?
Annak van értelme és mondanivalója, hogy…

Szeretni Valakit valamiért…

De miért is kellene harcolni.

A szerelem nem arról szól, hogy harcolj, és ne add fel…
 
Tarts ki, vagy szerezd meg Őt minden áron.
Nem..!
A szerelem egészen más…
Amikor találkozik két ember...
 
Néha elég egy pillantás, egy érintés, egy mosoly…
 
S Ők úgy döntenek…
Együtt akarják folytatni…
 
Az Életnek nevezett Csodálatos Utazást.
 
Harcolni valakiért..?
Annak mi értelme..?
S ha megnyered a harcot..?
Akkor elég lesz Neked az, hogy Veled van..?

Ki az, aki képes megelégedni ennyivel..?

Csak azért van Velem...
Mert kiharcoltam.
 
Ez ilyen szerelem, nem szerelem…
 
Inkább nevezném önzésnek, kisajátításnak...
Az igazi szerelmeseket nem akadályozhatja…
Távolság, család, barátok, vallás…

Mert akkor a másik a legfontosabb a világon...

Nincs semmi, de semmi, ami akadály lehetne…
Ha mégis, akkor az csak kifogás.
 
Szerelembe Mindenkinek szabad akaratából...
Feltételek nélkül kell lépnie...
 
Csak akkor az igazi.

 
                      €$@ß@

 

2012. december 28., péntek

Csupán ennyit kívánok Neked...


 
 



Olyan társat keress, találj, válassz, szeress...

Aki nem csak szemével lát, de a lelkével is érez.
Kezei simogatása mellett…
Élvezd, szerelmes szavainak gyengéd érintését.
Mikor átkarol, az több legyen, mint ölelés…
Öleljen féltő szeretettel.
Aki nem egy telefonban tárolja neved...
De vésse szívébe szívedet...

Aki soha nem múló vággyal kíván...

Kinek, ha belenézel a szemébe…
A lelkébe is betekintést nyersz...
S ragyogva tündöklő szemeiben...
Láthatod Saját, gyönyörű lelkedet...

Csupán ennyit kívánok Neked...

                   €$@ß@


2012. december 26., szerda

Ez mind Én vagyok...

 
 
 
 
 
 
Voltam már féltékeny, halk, hangos, magamban mérges...
Tudok vidám lenni, szomorú, na meg őrült.
 
Tudom mit jelent gyűlölni, gyűlölve szeretni...
 
Az átlagnál érzékenyebbnek lenni.
Hol befordult, de inkább nyílt vagyok...
Vannak szavak amiket útálok...
De a békesség a legjobb érzés.
 
Mondataimban keresem a rímet a dallamot...
 
Ez is mind-mind Én vagyok.
Van, hogy be nem áll a szám, máskor csendben figyelek csak Rád...
Nem vagyok a nagyok között, egyik rétegbe sem tartozom...
Különcként tekintek az életre...
 
De ember vagyok..!
 
Köztetek lépkedek...
S nem csak egy szobában tanultam az életet...
De ne hidd, hogy hiszékeny vagyok...
Láttam sok mindent, élek...

Talán vannak akik szeretnek és itt vagyok...
 
Igen, ez mind Én vagyok...
 
                             €$@ß@
 


Hasonló a hasonlót vonzza...

 
 
 
Ne is kérd, meg sem próbálnám megmondani mit csinálj...
Mert az nem segítség, hanem beleszólás lenne.

Hallottál már kiabálni, mert szerintem nem...
Számomra az nem természetes, inkább unintelligens.

Ha valaki kétségbe vonná a boldogsághoz vezető utam...
Azt nem véleménynek, hanem ítélkezésnek tartanám.

Nem szidok senkit a háta mögött...
Valakinél itt kezdődik az őszinteség, szerintem meg a kétszínűség..

Nem mondom azt, hogy mindenki hibás, csak Én nem...
Mert az nem igazság, inkább felelősséghárítás.
 
Nem keresem másban a szálkát...
Így nem adok okot arra, hogy azt mondják magamban a gerendát sem...

Volt, hogy az életem romokban hevert...
S nem mondtam, hogy Velem semmi baj, mert nagyon is volt.

Az életem, s a tetteim azt tükrözik, akinek mondom és mutatom magam.
Mindenkit úgy sem csaphatnék be.

Te se tedd...
 
Az álszentség álszent barátokat  és meghasonulást...
Magányt és boldogtalanságot hoz.
De ezt legbelül Te is tudod...
 
Hisz a hasonló a hasonlót vonzza...
 
 
                              €$@ß@


 
 
 

A Másik...

 
 



A Szeretet a Másik által válik igazán szeretetté Benned.
 
S amihez, Neked az idők végtelensége sem elég...
 
Ahhoz Neki elég, egy pillanat.
 
A pillanat, amikor meglát, felfedez, megérez...
Amikor szüksége lesz Rád.
 
Mindarra, ami Benned van.
 
Ami érték, ami szerethető.
Aminek létezését így Ő fogja bizonyítani.
A Másik.
 
Aki létezik.
 
 
 


2012. december 25., kedd

A lélek szava...

 
 
 
 
Mindig a lélek határoz meg egy kapcsolatot.
 
A test, csak a kifejezés eszköze.
Egymással szemben ülve, szavak nélkül is értjük egymást.
 
Pillantásunk, arcunk, mosolyunk, mozdulatunk mindent elárul.
 
Mert a lélkünk beszél ilyenkor egymással.
S ha ez szemtől-szemben igaz...
Akkor igaznak kell lennie akkor is...
Ha távol vagyunk egymástól.
 
Lelkeink akkor is találkoznak, beszélnek.
 
Mert ők szabadok.
 
                                    €$@ß@