2013. január 16., szerda

Te is..?

 
 
 
 
 


Találkozunk, megismerjük egymást...
Együtt vagyunk...

Nem értjük egymást...
Elbúcsúzunk..

Ki tudja hányszor ismételjük életünkben ezt a körforgást...

Míg végre elmondhatjuk...

Itt maradok...
Mert itt otthon van a lelkem...
Hazataláltam...

Te is..?

                          €$@ß@

2013. január 14., hétfő

Judit...

Na ezt rakd ki...
 
 
 
 
Kezdhetném így is…
Neved héber eredetű…
De aki csak erre kíváncsi…
Keressen rá a Wikipédián…
De ez a történet, valami másról szól...
 
Rólad...
 
Lehet e egy nő számára nagyobb feladat…
Mint valakit naggyá tenni..?
A történelem és a Judit név elemzése alapján…
Ha nem vigyázol, de ha vigyázol is, ez lesz sorsod alapja.
Támogatnod párod…
De ne ijedj meg a feladattól…
Örömöd fogod lelni benne.
(Amennyiben Te mégis a karriert választod…
Inkább az egyéni utak lesznek a meghatározók.)
Folytatva az előbbi gondolatmenetet…
Igen is legyenek elvárásaid…
Nagy szavakkal élve…
Így válsz társadalmunk elismert és megbecsült tagjává.
De komolyra fordítva a szót…
Hiszen még mindig Rólad szól ez a történet…
Valósítsd meg céljaid, álmaid, akár mindenáron…
De ezt, most nem én kérem…
Olyan Nő vagy, aki ezt így is teszi, és el is éri.
De arra is figyelj, főleg Te válaszd a célt.
Hát hajrá…
Már csak kijelölnöd kell őket....
Teljes odaadással küzdesz és küzdj a családért és szeretteidért…
De mindenkitől teljes bizalmat és elfogadást várj.
Ezt viszont várd el attól is, akit majd egyszer párodul választasz.
Küzdj vállvetve a Társaddal.
Mert ha jól választasz, már pedig Te választasz…
Ő is ezt fogja tenni…
Vállvetve fog küzdeni Melletted.
Azt mondják irányító szerepet töltesz be párkapcsolatodban…
Nem fogsz senkinek alárendelődni…
Soha ne is tedd..!
Viszont soha ne válj Öncélúvá…
A kapott lehetőségeid, fordítsd más javára…
Mert ha nem így teszed…
A sors fogja elvenni Tőled a dolgokat.
Ezen gondolatokkal és szavakkal kívánok…
 
Boldog Születésnapot Neked…
 
 
                                               €$@ß@

2013. január 13., vasárnap

Egyáltalán nem illik Rám...

 
 
 
 
 


Listákat írogattok a fejetekben arról, milyen is az ideálotok...

A legidétlenebb szempontok szerint...
A haja legyen barna, édes a hangja...
Legyen éles eszű, lágyszívű, jó humorú, nevettessen meg...
Akár, mint az óvodában...

Az emberek nem bevásárló listák.

Mindig is az-az ember akartam lenni...
Aki ráébreszt Téged erre.
Találkozni egy olyan Nővel...
Akinek a fejében meg van ez a lista...

S egyáltalán nem illik Rám...

Megmutatni Neked...

Eddig nem tudtad igazán, mit vagy kit is kerestél.

Aki az ellenkezőjét állítja, s el is akarja a másikkal hitetni......
Becsapja magát.

Ezt senki sem tudhatja igazából.
Egészen addig, amíg pontosan szembe nem találja magát vele.



                                 €$@ß@

Mindketten...


 
 



Én, vagy Te akartad, netán mindketten...
Esetleg a véletlen, hogy titkon a kezedhez érhettem..?

A sors játszott csupán merészen, kedvesen, sután...
Fel sem mérve, vétkezem, önálló életre kélt két kezem.

Nem érdekelve, hogy látja más, éreztem lesz majd folytatás…
Amit tesz, most tán tilos, ha leírnék mindent, pirulna a papiros.

Olyan volt tenyérben a tenyér, mint éhes rabnak a falat kenyér...
Mohó szájként a kis kezed, érintésemre éhezett.

Gyöngéden nyílt fogásra kacsód, folytatása lágy puha csók...
Kemény… Férfi ujjam azt várta csak, hogy belefúrjam.

S ott, izgalmas forró nászba fonódtak ujjaink egymásba...
Majd újra nyíltak, és újra zártak, újfent ujjongva a vártnak.

Mint két őrülten epedő, világ szétválasztotta szerető…
Ki végre Egymásra talált…

                                 
                                  €$@ß@




Álmodom…


 
 

 
 

Odakint a tél megrázza takaróját, földre simulva…
 
Tisztán, bűntelen, menyegzőre készülődve...
 
Betakarván szívünk, körbe-körbe mindörökre.
Látod, Én is tudok…
 
Érted…
 
Újra lenni, bűntelen-bűnösen…
 
Én, ki oly sokat tékozolt..!
 
Naponta, újra-újra annyit tenni…
Amit a szerelem belőlem felhozott.
 
Az ártatlanság, nem terem magától…
 
Szeretet kell hozzá, féltés…
 
Csak így képes, széthinteni magvait.
Lásd, kinyílik az ember önmagától…
 
Ha van kiért élni mindennapjait.
 
Hinnem kell…
Hinni, hogy minden úgy jó...
Ahogy megadatott annyi tegnapon.
S mire belepi az új hó a régi utcát…
 
Már jobbik Önmagam adhatom.
 
                             
                               €$@ß@

 

 

Ez mind-mind, Te Magad vagy…


 
 
 


 
 
Sok ember él Benned…

De a Nő, mindegyik tud lenni...

Meg tudsz szépülni…
Meg tudsz szelídíteni, ha kell, mint a vadlovat.
S bátorítani, ha elbizonytalanodnék...
Boszorkány, mágus és Hófehérke tudsz lenni…

Akibe nem csak a Királyfi…

De mind a hét törpe szerelmes volt.

Társ…

Harcostárs...
Bajtárs…
Cinkostárs...
Sorstárs…
Anya...

Elképesztően sok szerep ez…

S ez mind-mind, Te Magad vagy…

Egy, egyszemélyes színtársulat.
 
               €$@ß@

2013. január 11., péntek

Várni...







Nincs rosszabb...
Mint várni...

Várni...
Míg hírt kapok a Kedvesemtől...

Várni...
Míg a vállamra nem hajtja a fejét...

Várni...
Míg le nem törölhetem könnyeit...

Várni...
Míg szerelmes szavaimmal kapaszkodót nem nyújthatok Neki...

Várni...
Míg csókjaim szárnyán újra felemelhetem...

S repíthetem a boldogság láthatatlan útján...
 
 
                                      €$@ß@
 
 


Az egyetlenemnek...


 
 
 
Van az üzenetem…
 
Az Egyetlenemnek.
 
Az üzenetbemen nincsenek szavak, nincsenek betűk.
Ezt az üzenetet nem hallod, nem látod, s olvasni sem tudod.
Ebben az üzenetben egyetlen dolog van csupán.
Egyetlen...
Egyetlen...
Szerelmes...
 
Szívdobbanás.
 
 
                              €$@ß@

2013. január 7., hétfő

Az Örök Szerelem titka...











Létezik-e igazi Örök Szerelem valójában..?

Vagy a szerelemnek, mint a dalban, múlnia kell..?
Mit is tanácsolhatnék Én, egyszerű földi halandó..?

(De tudom, ennél azért több vagyok...)
Azoknak, akiket elkapott, megégetett a szerelem lángja.

Egy bonyolult és összetett kérdéssel kezdeném.

Az egymás iránti felelősség vállalás, a gyermekek, a közös célok...
Mélyítik az Egymáshoz való tartozás érzését...
Vagy, csak ideiglenesen kötik össze, két ember életét..?

Szerintem ezt a mondatot, érdemes még egyszer elolvasni...

Ugye, nem is olyan egyszerű rá a válasz..?
Egy tanulmány igazolta...

Az emberek nagyobb része soha nem élte át az igazi Szerelmet.

Ritka kiváltság ez a fajta Szerelem...

Ami áldás két ember életében.

De minden bizonnyal, ha nincs szerelem...
Akkor is nagyon fájdalmas két ember szakítása.

Rövidke életünk során, különböző szerelmi érzések ragadnak magukkal...

Az első...

A megmagyarázhatatlan, a hirtelen fellángoló érzés.

Ez, az a szerelem, amit nem tudunk befolyásolni...
Egész nap másra sem tudunk gondolni, csak Rá.
Nem eszünk, nem tudunk koncentrálni...
Ha meglátjuk, remeg a lábunk...
Torkunkban dobog a szívünk.

Mint minden szerelemért...

Ezért (is) egy hormon túltermelődése a felelős...
Leírhatnám a nevét...
De mint nekem, úgy Neked is kedves olvasó...
Mosolyt fakasztana az arcodra, s egy műszaki cikk jutna róla eszedbe.
Az a szomorú helyzet, ezt a fajta túltermelését...


A szervezet, maximum másfél, két évig tudná produkálni.

A szerelem ilyen formája, a szervezetünknek akkora terhet jelentene...

Amit károsodás nélkül nem tudnánk elviselni, hosszú időn keresztül.

A történelmünk számtalan olyan eseményét tudnám felsorolni...
Ami, az ilyen féle Szerelem miatt történt...

Világunkban, szinte minden erről szólt, s erről szól. 

S már itt is a második...

A Szerelem kémiájának legáltalánosabb kategóriája...

Mondhatnám úgy is, a működő a kémia.
Olyan ez, mint amikor azt érzi az ember...
Tökéletes az összhang.
Muzsika szól a fülünkben...
Majd úgy döntünk, összekötjük az életünket.
Eltelik egy két év és bekapcsolódik a jó öreg Endorfin...
(Már megint egy hormon... )
Ami biztosítja a vágyakozást.

Aztán az is alább hagy, s jönnek a problémák.

Viták, féltékenység, amik megölik a szenvedélyt.
Kiderül, lassan beszélgetni sincsen kedvünk...
Vagy egy légtérben lélegezni...

S útjaink elválnak.

Amire mindannyian vágyakozunk az bizony nem más, mint az...

Örök Szerelem..!

Azt olvastam, létezik Örök Szerelem...

A kíváncsiságom, s ez a felettébb csábító mondat késztetett arra...
Ne, hogy már ne járjak utána...
Valóban létezik Örök Szerelem..?

Van egy hormon a szervezetünkben...

De ez, valami más, mint az eddigiek...
Aminek termelődését befolyásolni tudjuk...
Nem kell hozzá génsebész, vagy szerelmi bájital...

Csak mi magunk...

S ez nem más, mint a jó érzés kiváltásáért felelős Oxitocin.
Ha jól érezzük magunkat valakivel, az Endorfin is bekapcsolódik.
A boldogság hormon, a szerelmeskedés után termelődik legintenzívebben...
De kiválthatja egy kellemes beszélgetés is.
Ezért fontos, hogy minél több közös programban...
S egymás társaságában eltöltött, kellemes élményben részesüljünk.
De ha ez ennyire egyszerűnek tűnik, akkor...

Mi a csavar a Szerelemben..?

Gondold végig, mi is jöhet ez után...
A szerelem, a szenvedély hormonjai, nem termelődnek minden nap.
Ez, ha nem teszünk ellene...
Természetes folyamattá válik, egy bizonyos idő után...
Hiszen a szervezet beáll egy túlélő mechanizmusra.
Összekötöttük az életünket...

De a Szerelem, már múlóban van...

Eltelnek a fiatal évek, amikor még szépek és kívánatosak voltunk egymásnak...
A gyerekek is felnőnek, kiröppennek a házból.
Aztán azt vesszük észre, nincs közös cél, meghitt személyes program...

S szűnik az érdeklődés egymás iránt.

Egy szép napon arra ébredünk, mást kellene csinálni.
Talán egy fiatalabb, vagy egy gazdagabb...
Na, Az, vagy inkább Ő, majd megoldja a szerelmi gondjaikat.

De csak óvatosan..!

A hormonok szerint, ez a megoldás, csak ideiglenesen működik.
Akkor mi a Megoldás..?


Mint korábban, pár sorral feljebb már írtam...

Az Oxitocin szintünket, napi szintű gyakorolással újra lehet tölteni..!

Ami mindkettőnk számára jó, és örömteli időtöltés.

Nem mi, hanem az agyunk programozza, hogy...
Boldog vagyok önmagammal és a Társammal..!

De ahhoz, nagyon is kell a sok közös örömforrás..!

Bármi lehet az...

Lényeg, hogy együtt örüljünk harmóniában.

Nem bonyolultabb dolog...
Mindössze ennyi...
 
Az Örök Szerelem titka...
 
 
                                               €$@ß@
 
 
 
S miért pont ez a kép került felül beillesztésre..?
Azt elég, ha Én tudom... :)
Vagy, nem is csak Én tudom..?
 


2013. január 6., vasárnap

Aki méltó...

 
 



Aki méltó...
 
Magában hordja a szépet az álmélkodást...
 
Önnön visszfényét ragyogja...

magától kér feloldozást.

Aki méltatlan...

Ki e földi lét törvényének rabja csak...

Magában nem tud tündökölni...

Lerogy saját súlya alatt.

De a méltó fölkél...

Még ha testét más terhe nyomja...

Emeli vállát s szárnya nő.
 
Szerelmét lánggal lobogózza...
 
S nem érdekli, ha megőrli szívét az idő.
  
 
                        €$@ß@