A hajnali csend félhomályában forgolódom és beszélgetek magammal.
"Gondolj már másra, ne mindig csak rá."
"Mondom rendben, de mire is?"
"Mindegy bármire csak ne Őrá."
Próbálkozom.
Arra gondolok, jó lenne már ha reggel lenne.
De a következő gondolatom megincsak Ő.
"Hééé, nem azt beszéltük meg, hogy másra gondolsz?"
"Ja???? Deeeee..."
"Mit csináljak, nekem jó Rá gondolni, még akkor is jó, ha közben szenvedek"
"Ahhh az más ha te egy mazohista vagy"
Itt megelégeltem magam és inkább bekapcsoltam a tv-t.
S közben naná, hogy Rá gondoltam.
Most pedig kiválasztom a mai álarcomat és elhúzom a seggem a gyúrni.
Egyszer megállapodtam magammal, hogy egy bizonyos kg alá nem megyek.
Már csak "napok" kérdése és elérem.
Aztán még, még, és még........ sportot tudok ebből űzni és "keményen" dolgozni érte.
Lásson csúnyának, akkor legalább megértem, miért is nem kellek neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése