2009. november 26., csütörtök

Fél ember vagyok




Napok óta elkerül az álom
Egy dologért élek, de azt nagyon várom
Lassan ketyeg az idő, hogy újra látom
A lomha percek súlya alatt berogyik a lábom
Istenem, miért engedted a közelembe ?
Túl nagy felelősséget adtál a kezembe
A legcsodálatosabb szenvedés a Földön
Boldog fájdalom, hagyom, hogy kitöltsön


Remeg a szívem, ha szemedbe nézek
Mosolygok kívül, de mélyen benn félek
Hisz fél ember vagyok......most már
Az élet rólad szól


Egész nap nem titok, csak rád gondolok
Heteket visszafelé másodpercben számolok
Hogy legyek őszinte, hogy hihetsz nekem
Hisz fél ember vagyok, ezt te tetted velem
Tudom, hogy érzed, és nem kell, hogy elmondd
Ha nincsenek szavak, könnyebb, és nincs gond
Te vagy a hang, te vagy a fény, te vagy az élet
Letépted az álarcom, és előbújt a lélek


Remeg a szívem, ha szemedbe nézek
Mosolygok kívül, de mélyen benn félek
Hisz fél ember vagyok......most már
Az élet rólad szól


Nincs múlt és jövő, a jelennek élek
Minden más esendő, a pillanat a lényeg
Egy mosoly, egy érintés, az idő megállhat
Ami eddig fontos volt, még rengeteget várhat
Az egész világot a keblemre zárnám
Minden percért veled, az életemet adnám
Szinte túl sok a jóból, felmerül a kérdés
Mivel érdemeltem ki, ezt a csodálatos érzést ?


Remeg a szívem, ha szemedbe nézek
Mosolygok kívül, de mélyen benn félek
Hisz fél ember vagyok......most már
Az élet rólad szól



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése