Csodálatos vagy akkor is,
ha épp szenvedő arcodat mutatod a külvilág felé.
Fájdalmaid megélése által,
ugyanis tovább tudsz lendülni mindennapjaidon.
Szükséged van ezekre a fájdalmaidra,
tévedéseidre és a hibáidra egyaránt.
Ezek nélkül ugyanis a létezésünknek, nem volna értelme.
Bukások nélkül az út, helyben járás volna, és nem tanulás.
Épp ezért, aki tökéletesség kényszerétől vezetve éli önámító napjait, az zuhan a legnagyobbat.
Neki ugyanis el kell fogadnia, hogy rajta kívül mindenki más is tökéletlen... és talán épp ezért szerethető.
Ne jó légy, hanem őszinte.
Kérlek, ne lépj túl ezen a mondaton, és ne lázadj ellene:
Értsd meg inkább üzenetét!
Benne van az emberi természet kulcsa, a tökéletesség felé.
Légy meztelen, és vállald magad így!
Lásd meg lényed szépségét!
Ismerd fel és fogadd el alázattal... és akkor kinyílnak szárnyaid.
Amelyek létezéséről talán idáig nem is tudtál...
Nem az álarcod az erőd, hanem az egyszerűséged.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése