Van, hogy tehetetlennek bizonyulok kívánságaimmal,
vágyaimmal vagy ösztöneimmel szemben,
és ez gyakran elviselhetetlen fájdalmat okoz.
Ez az érzés végig fog kísérni életemen,
olykor megfeledkezem róla,
olykor rögeszmeként telepszik majd rám.
Az élet művészetéhez az is hozzátartozik,
hogy képes legyek legyűrni tehetetlenségemet
egy szerelmi kapcsolatban,
képes legyek kiegyenlíteni
egy erőfölényen alapuló viszonyt
vagy lerázni magamról az elnyomottság érzését.
Ez nem könnyű feladat,
mert a tehetetlenség gyakran félelmet szül.
A félelem pedig kaput nyit a gyengeségnek,
és aláássa egész viselkedésemet,
az értelmemetet, a józan eszemet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése