2010. január 12., kedd

Milyen színű a szomorúság?



Milyen színű a szomorúság?

Kérdezte a csillag a cseresznyefát. 
Hallod?

A szomorúság, olyan mint a tenger,
amikor magához öleli a napot.

Haragosan kék.
Az álmoknak is van színe?
Az álmoknak?
Azok alkonyszínűek.
Milyen színű az öröm?
Fényes, kis barátom.
És a magány?

A magány az ibolya színét viseli.

Mennyire szépek ezek a színek!
Küldök majd neked egy szivárványt, hogy magadra teríthesd, ha fázol.
A csillag behunyta a szemét, és a végtelennek támaszkodott.
Egy ideig így maradt, hogy kipihenje magát.
És a szeretet?
Elfelejtettem megkérdezni, milyen színű a szeretet?

A szeretet olyan, mint az Isten szeme, válaszolt a fa.

Na és a szerelem?

A szerelem színe a telihold.

Vagy úgy.

A szerelem színe megegyezik a holdéval, mondta a csillag.

Majd messze az űrbe bámult.

És könnyezett.


                                                  €$@ß@

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése