Álmokban élni, álmokat élni...
Csak azt tudja milyen...
Ki álomból felébredve nem látja a világot...
Csak azt, mit megálmodott.
Álmodtam magamnak, szépet és jót...
Mely tiszta volt, fényes...
Friss levegője fehéren bújt testembe...
Édes fénye vakítóan bántotta szemem...
De ez mégsem bántóan fájt.
Úgy éreztem örökre megnyugodtam...
És már minden fehér, tiszta, békés, nyugodt...
És szép lesz.
Mert ott volt Ő.
És ennél nem kell több.
Csak Ő.
Ő.
Álmokban élek, álmokat élek...
Csak én tudom milyen...
Mert álmomból felébredve nem látom a világot...
Csak azt, mit megálmodtam.
Csak Őt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése