Nem igazi élet...

Gyakran ebben az illúzióban élünk...

Azt szeretnénk, hogy változzon meg minden... 

A környezetünk...

A körülményeink...

Mert akkor, minden jobban fog menni.
Ez azonban, általában tévedés...
Nem a külső körülményeknek kell megváltozniuk...

Hanem először a mi szívünknek...

Melynek meg kell tisztulnia...

Az önzéstől...

A szomorúságtól...

A reménytelenségtől...

Azaz érzésem, hogy az igazi élet másutt van...
Máshol, mint ami az én életem.

Ami nem igazi élet...

Szenvedései vagy korlátai miatt...
Nem biztosítja számomra az igazi lelki kibontakozás feltételeit.
A körülményeimnek csak a negatív oldalát látom.

Azt, ami hiányzik a boldogságomhoz.

Ettől elégedetlen, csüggedt leszek, és már nem haladok előre.
Az igazi élet másutt van...

Egész egyszerűen elfelejtettem élni.

Pedig néha olyan kevés is elég lenne...
Hogy minden másképp legyen...
S óriás léptekkel haladjak előre...

Más látásmód...

A bizalom és a remény tekintete, a helyzetemmel kapcsolatban...
Arra a bizonyosságra alapozva...

Semmiben nem lehet hiányom.

                                                             €$@ß@