Oly jó ez így...
Karodban ringatózva hallgatom, ahogy mesélsz.
Oly jó ez így...
Ahogy átfutnak rajtam érzelmeid, s hogy csak értem élsz...
Hogy más ember lettél, s más lettem Én is.
Kicsiny mi-világunk oly hatalmas és oly szép...
A szavakig nem juthat el az elmondhatatlan érzés.
Ó, ringass még, simogass, gondjainkat messze repítse el a szél...
Duruzsolj nekem szép álmokat!
Kezed, szád, szemed, mindened rólunk beszél...
Nincs szükség ígéretekre, sem bizonyságra...
A szavad, lényed, a tudat, az érzés, tengernyi bizonyságot ad...
Még akkor is, ha holnap messzire visz tőled...
Egy nem várt pillanat...
Oly jó ez így...
A mindennapokban tőlem távol, mégis bennem élsz...
Hallgatom, ahogy szíved értem dobog...
Tudom, hogy nekem álmodsz, értem remélsz...
S mint magadért, értem legalább annyira félsz.
S ha egyedül vagy, a magány csöndjének akkor is némán bár...
De tündérmeséket csak rólam mesélsz.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése