2010. április 1., csütörtök

Jó ez így...?





Oly jó ez így...

Karodban ringatózva hallgatom, ahogy mesélsz.

Oly jó ez így...
Ahogy átfutnak rajtam érzelmeid, s hogy csak értem élsz...

Hogy más ember lettél, s más lettem Én is.

Kicsiny mi-világunk oly hatalmas és oly szép...
A szavakig nem juthat el az elmondhatatlan érzés.
Ó, ringass még, simogass, gondjainkat messze repítse el a szél...
Duruzsolj nekem szép álmokat!

Kezed, szád, szemed, mindened rólunk beszél...

Nincs szükség ígéretekre, sem bizonyságra...
A szavad, lényed, a tudat, az érzés, tengernyi bizonyságot ad...
Még akkor is, ha holnap messzire visz tőled...
Egy nem várt pillanat...
Oly jó ez így...

A mindennapokban tőlem távol, mégis bennem élsz...

Hallgatom, ahogy szíved értem dobog...
Tudom, hogy nekem álmodsz, értem remélsz...

S mint magadért, értem legalább annyira félsz.

S ha egyedül vagy, a magány csöndjének akkor is némán bár...

De tündérmeséket csak rólam mesélsz.

                                                   €$@ß@


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése