A keserű embernek, rövid időn belül nem maradnak vágyai.
Sem élni, sem meghalni nincs kedve...
S ez a legnagyobb baj.
Az idő múlásával, sokak csak azt veszik észre...
Még mennyi mindent nem tettek meg...
Mennyi helyre nem jutottak el...
Kinek milyen igényei vannak, vagy lettek volna....
Csak keseregnek ahelyett hogy lépnének, méghozzá előre!
Szerintem, soha nem késő megvalósítani egy-egy tervet...
Nem beszélve arról, hogy azok a dolgok...
Amik számunkra fontosak, előre visznek.
Mert megerősítenek, vidámmá tesznek....
Vagyis tehetnének, ha kinyitnánk a szemünket!
Egy nagyon jó példa van előttem...
S csak csodálkozom azon, amit látok.
Életerős ember( legalábbis eddig annak hittem)...
Egy számomra közel álló hölgy, aki csak kesereg...
Szinte már nincs jó pillanata, nincs igazi mosoly az arcán.
Rossz látni az ilyet...
Mert ha jobban belegondolunk, csak egy életünk van...
Az, hogy mit teszünk, vagy mit nem teszünk meg életünkben...
Az csak rajtunk áll.
Egyébként itt felmerül még egy negatívum...
Mikor másokat kezdünk hibáztatni azért...
Amiért mi ott tartunk ahol...
Borzasztó ha kizárólag valaki mást teszünk felelőssé...
Saját vacak állapotunkért.
Nem beszélve arról...
Az ilyen emberek milyen energia vámpírok...
Ha nekik nem jó, hát nehogy az legyen másoknak..
Soha nem fogom megérteni !
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése