Mikor előszőr láttalak sétálni...
A szívem gyorsabban kezdett dobogni.
A szemem csak Reád nézett...
Nem tudtad, de titokban imádtalak téged.
A kezem a lábam egyszerre remegett...
A szemem csak Téged követett.
Amikor elmentél előttem, s Rám vetetted tekinteted...
Én már akkor éreztem, hogy Te lettél a végzetem.
Nem tudtam, hogy szólíthatlak meg...
Nem tudtam, hogyan lehetnék veled.
De tudtam akkor számodra ez még semmit sem jelent...
De most próbáld meg velem, mert Te lettél az életem.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése