Elképzelem, hogy egy napon felelni kell.
A szigorú bíró ezt mondja majd...
Ne hazudj!
Nem igaz, hogy minden csak keserűség volt...
Csalódás, reménytelenség.
Voltál boldog is.
Ha nem is többször, egy pillanatra.
Nevezd meg ezt a pillanatot.
Mit felelek majd?
Lehajtom fejem, fülem vakarom.
Nagy zavarban pillantok magam elé.
Ezt felelem...
Igen, voltam boldog is.
Egészen biztosan voltam boldog is.
Még emlékszem is a boldogságra, itt van számban az íze... Orromban az illata, idegeimben a feszültsége.
Mikor is volt?
A gyermekkorban?...
Nem, a gyermekkor nem volt jó, sokat bántottak.
Az ifjúkor, a férfikor?...
A komor emlékek erősebbek, mindent eltakarnak.
Mégis, mikor voltam hát boldog?...
Most már tudom...
A pillanatban, amikor először megérintettelek.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése