Az erotika, művészet...
A lélek művészete.
Érzékeink ébredése és szomjazása...
Több is attól.
A gyönyör ébresztése és előhívása.
Vágykeltés, de tudatos szomjazás.
A vágy fokozása, szexuális magunkra eszmélés.
Magunk értése és ismerése.
Az erotika, játék és zene...
A lélek játéka a testtel, a lélek zenéje testünk hangszerén.
Mert az erotika lényege nem a test, hanem lélek...
S a test, csak eszköz a boldogságban.
De a lélek mindig egyedül van akkor is, amikor társsal...
Magán belül éli meg a gyönyört.
Ezért kell előbb magára találjon...
Mert csak így talál Társra.
Nem partnerről beszélek...
Hanem Társról!
Ami, nem ugyanaz!
De ha az Én már tudja, hogy ő maga kicsoda...
Hogy mit akar, és mit vár a Társtól?
S ha már azt is tudja, hogy Ő mit képes adni a Társnak...
Akkor áll készen.
Az nem talál Társra, aki nem tudja kit keres...
S hogy adhatna bármit is, ha nem tudja mivel rendelkezik.
Az erotika lényege az adás és nem az öncél.
A valódi erotika a szeretet része...
Olyan, ami nem magáért van...
Jóllehet tereiben magányos és páros opusok kergetik egymást.
De a sorrend a következő...
Először történik a lélekbe pillantás, az eszmélődés...
S csak ezt követi a szexuális Társsal-társalás...
A bőrrel elbeszélés művészete...
De ez már a kettős nász része.
A test és a lélek szövetsége...
S annak hűsége, násza...
A szerelem násza...
Amikor az Én társra lel...
Szerelemre lobban.
Egymásban is felfedezhetjük saját szenvedélyeinket...
Valamint, azok válaszait...
De az Én erotikus magára eszmélését...
Nem végezhetjük el egymás helyett.
Persze segíthetünk egymásnak...
De a feladat lényegi része magányos terület és az is marad.
Ebben mindenkinek magának kell helyt állni...
Mert ez a munka nem adható bérbe...
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése