2010. május 16., vasárnap

A szívemből lett minden, ami szeretett...




Hallgatom a szívem...
Ha majd egyszer leáll...
S elszakad a testemtől az...

Ami Én vagyok...

Lehajolok még egyszer, és megcsókolom a szívem.

Megcsókolom, mert szeretett engem...

S szerette az egész világot.

Jól tudom...
A fényt a szemem itta...
A dalt a fülem fogta...
A simogatást a kezem érezte...
Szép utakon a lábam vitt...
S a gondolatok a fejemben születtek...
Mint az ég távoli villódzása.

De mindezt a szívem gyűjtötte össze.

S belőle lett minden, ami Szeretet.
                
                  €$@ß@

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése