Ha két ember között egyszer valaha kialakul egy vágy...
Azt nem igazán söpri el semmi.
Sem idő, sem távolság, sem emberi élethelyzetek.
Telik az idő, történnek fordulatok, de a vágy örök marad.
Adott két ember, nem is túlzottan egyformák...
Ezer dologban mások, de van egyfajta összhang.
S van egy kölcsönös vágy...
Lehet, hogy egyszer-egyszer sikerül elnyomni...
De aztán, mint jó főnixmadár újra és újra feléled...
Ha lehetősége támad rá.
A vágy mindentől függetlenül van jelen.
Nincs neki kezdete és nincs neki vége...
Nem úgy születik, hogy egy naphoz, pillanathoz kötni tudnánk...
Egyszerűen csak feléled, és onnantól VAN.
Persze nem erőszakosan tolakszik elő...
Csak úgy rezeg a háttérben...
Magas frekvencián, átjár mindent.
Lehet egymással nem beszélni, nem találkozni...
Nem keresni egymást a vágy attól még VAN.
Elnyomva, mély álmát aludva.
Nem kell neki sok...
Elég csak pár összefonódó gondolat...
Átlengi a dolgokat, a gondolatokat.
Vajon meg lehet szabadulni egy vágytól?
Kalodába terelni, ott rabul ejteni?
Néha nagyon jó volna ezt tenni...
Mint sem szembesülni a be nem teljesülő vágyakkal...
A vágy, ha kialakul két ember között...
Örökre meg marad!
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése