Holnap újra boldog nap vár...

Ragyogásod csendje, megállítja gondolataimat...

Vágyaid hevülnek, míg kispárnám mosolya húz...

Tekinteted meggyújtja estémet, fényesen-ígérő éjt ébreszt.

Érintésem szellő játéka testeden, lelked kitárt kapuja vár...

Hagyom, hogy teret nyerj, hogy fényed öleljen...
Hogy lázas álmaim, testeddel hűtsd...

Szorítom szíved féltve, míg gyönyöröd a mennybe repül...

Akarom, hogy az idő megálljon, csak ránk nevessen némán...

Bebújva ágyunk melegébe, megkondítjuk szívünk harangját...

Vadul ölellek, mint öntudatlan gyermek...

Szemem óceánjának hűs habjával becézlek még...

S ahogy kigyulladt vágyunk megcsitul...
Lelkünk a Holddal együtt nyugovóra tér...

Nézlek...

Álmodat már a csillagok bogozzák...
Szűrt fényük fátyolként terül ránk...
Ajkaid szegletébe süppedt mosolyodból tudom...

Holnap újra boldog nap vár...

Rád és Rám...

                                       €$@ß@