Más vagy, olyan más!
Mint ezernyi gondolatból a legszebb szóvarázs.
Vagy szelíd bókok között, egy meghitt vallomás...
A Szívem húrján pendülsz, mikor játssza dallamát.
Olyan vagy nekem, mint a tisztán szóló ének...
Mely titkokkal csendül fel és szenvedéllyel éget.
S ha a vágy felhevül bennünk, egymásnak mondjuk...
Így, még nem szerettünk.
Más vagy, olyan más!
Új élet kezdete, s utolsó állomás...
Hol minden csupa fény lesz, amíg tart a véglet...
Mert jól tudjuk...
Ez azaz út, mely a csillagokig érhet.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése