2010. június 23., szerda

Olyan más...






Más vagy, olyan más!
Mint ezernyi gondolatból a legszebb szóvarázs.

Vagy szelíd bókok között, egy meghitt vallomás...
A Szívem húrján pendülsz, mikor játssza dallamát.

Olyan vagy nekem, mint a tisztán szóló ének...
Mely titkokkal csendül fel és szenvedéllyel éget.

S ha a vágy felhevül bennünk, egymásnak mondjuk...
Így, még nem szerettünk.

Más vagy, olyan más!

Új élet kezdete, s utolsó állomás...
Hol minden csupa fény lesz, amíg tart a véglet...

Mert jól tudjuk...
Ez azaz út, mely a csillagokig érhet.



                                          €$@ß@


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése