Ahogyan a hátadhoz simultam, nem láttál...
Éreztem a várakozás, vonzódás, könyörgő fesztelenségét,
a vágyat...
Rohant a vérem, menekült, a csókom megállt a tarkódon.
Én sem láttalak.
Csak hallottam nyögésed, szorítottalak és rohant a csókom, körbe-körbe a tarkódon...
Vonagló testedet szorítva erősen, féltve, hogy elijeszt az ajkam, ölelésem.
Aztán csak a hangok halk, majd erősödő kéjek...
Feszülő tested melege szorult hozzám remegve...
Titkai az éjnek.
Izzó vas az olajban keményre edződik, forró, szinte éget a sóhajod.
Hirtelen megmarkol kezed, remegés, ájulás, halál, újjászületés.
Hol jártál?
Lassú éledés az ágyban...
Csak egy csók volt a tarkódon...
Én mást nem csináltam.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése