Ölembe fészkelődsz mielőtt elalszol.
Kezem lassan előre araszol, hogy markomba simítsam melled.
Ez jó így... Ez kellett!
Jó így... Jó nagyon!
Még nem hagyom, hogy magával rántson az álom.
Még nem!
Még várom, hogy Te a mélybe merülj...
Hogy teljesen átkerülj abba a másik, furcsa létbe, az álmok színes mezejére.
Az én szemem is hunyva már.
A pillanat lesben áll, s majdnem tudatom veszítem.
Ágyékom fenekednek feszítem, bőröd forró, sima, lágy.
Ostorcsapásként sújt le rám a vágy.
Hallgatom légzésed ritmusát, érzem véred áramát...
Ahogy szíved nyugodtan, halkan az enyémmel egy ütemre dobban.
Mellkasom hátadhoz simul, testünk egymáshoz idomul, mintha egyek lennénk.
Egyek is vagyunk.
Tökéletesen összepasszolunk.
Két test, mely eggyé lett... Két test, Egy lélek.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése