Ágyra dőlt bujaságban, lágyan született szelídség...
A ragyogó nap tüzét szítja, szomjas szerelmünknek.
Remegő combjaid közt, szíved köszönöm meg...
Finoman, simogatva, szemérmed báján gyönyörködve.
Míg szorítva ölellek, ránk játssza magát a pillanat csendje...
Az izzó időnkben sikló, teljesség rendje.
Csókjaiddal álmodom...
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése