2010. augusztus 18., szerda

A Te utad s az Én utam... A Mi utunk...




Az általad választott út néha elkanyarodik, s már csak egy pár métert ismersz belőle…

De ne aggódj!

Az út folytatódik, ott van, csak várnod kell, míg meglátod.

Ehhez viszont le kell győznöd a félelmed…

Amit az ismeretlenség, az idegennek tűnő környezet miatt érzel.

Haladnod, lépned kell tovább!

S addig is…

Képzeld el, találgass, milyen lehet a folytatás…

Így nem érhetnek meglepetések.
Utad során beesteledik...
Sötétség borul az ismeretlenre.

Ne ijedj meg a sötétségtől…

Igaz…
Az orrodig sem látsz, az előtted álló utat, a célt, nem ismered…
Félő hogy elbuksz és megütöd magad.

De ne torpanj meg!

Miként szemed megszokja a sötétséget, már tudni fogod, merre haladj.
Ha pedig útkereszteződéshez érnél…

Ne habozz!

Válassz egyet bátran, hisz egyedül, Neked kell döntened.

Ez a Te utad!

S ha már egyszer döntöttél…

Ne nézz vissza…

Ne bánj meg semmit…

Hanem próbáld meg azt az utat szeretni…
Szebbé tenni…

Amit Te Magad választottál.

Ott lesz melletted Valaki, aki szintén ezt az utat választotta...

Én.

                                    
                                    €$@ß@

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése