2010. október 22., péntek

Csak kérned kell…





Királynőm...

Jobban bízol Bennem, mint eddig bárki másban.
Ha fogom a kezed, minden pislákoló kétség elalszik Benned hirtelen.

Tudod, hogy a ki sem mondott szavaidat is érzem…

S még a meg sem fogalmazott vágyaidat is teljesítem…

Csak kérned kell…

Ha egyszer szorongva néznél ki a hajnali ködbe…
S látnám, reszkető tekintetedben a ki sem mondott kérésed.

Kérlelnélek, könyörögnék, adj hangot, szíved óhajának…

Ha arra vágynál, hogy hegyek gyűrűi koszorúzzák otthonunkat...
Útnak indulnék, csizmaként venném magamra a poklot…

Hogy mihamarabb teljesítsem a vágyad.

S ha visszatérvén, szegett szárnyként hullna vissza két karom…
Görnyedő ujjaim között vérszínű sebek szakadnának ketté…
S hiába ülne arcomon az elvetélt kín…

Lüktető lelked akkor is tudná...

Én megpróbáltam…

Mindent megtettem, hogy óhajodat teljesítsem...

Még akkor is, ha már a legelején tudtam, a kérésed teljesíthetetlen…




                                  €$@ß@

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése