2010. október 10., vasárnap

Nélküled sötét, Veled világos...



Királynőm...

Kell, hogy legyen küldetése a szerelmünknek…

Ha csak Rólunk szólna, s hiányozna belőle a csodatevés…
Nem lenne értelme az egésznek.
Akkor talán csak a képzelet játéka lenne.

Miért is ért el minket a Szerelem..?

Talán azért, hogy meggyötörjön, fájdalmat okozzon..?
Nem, egyáltalán Nem..!

Azért, hogy megszépítse a világunk...

Gyönyörűvé varázsolja, az amúgy észrevétlenül is szép világot.
Mint ahogy a csöndet megszépíti a muzsika…
Úgy szépíti meg a világot a szerelmünk.
A csönd is szép, a világ is szép…

De a zene, s a szerelmünk, láthatóvá teszi a szépet.

Megmutatja az értelmét az értelmetlennek hittnek.

Kifordította Bennünk a világot.

Nincs benne semmi kézzel fogható, mégis mindent megváltoztatott.

Nélküled sötét, Veled világos.

Ha időnként be is borul, csak azért van…
Utána annál szebben ragyoghasson.
Sírás után jobban esik a nevetés…

S emlékszel, milyen szép is a megbocsájtás a kibékülés..?

Velem szépnek látod a világod..?

Mert Én Veled megtaláltam a léleknyitogató, világot megszépítő szerelmet.

Gonosz a világ..?
Ne hidd el..!

Csak nyisd tágra, a szépet-látó szép szerelmes szemeidet…


                                                         €$@ß@

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése