Sokan azt mondják, az idő gyógyít...
De mit?
Az idő, legfeljebb bezárna valamit, ami megnyílt Bennem...
Amit Te nyitottál meg Bennem.
Akkor ez a szerelem csak hamis látomás lett volna...
S nem bepillantás az örökkévalóságba.
Az idő, ha hagynám, visszavenné, amit adott nekem a szerelmünk.
A megtalált lelkemet.
Lelket mondok, mert nem tudom, minek nevezzem.
De, ha van lélek, akkor ez az, márpedig mióta irányít, hiszem, hogy létezik...
S Én már nem tudok, nem akarok meglenni nélküle.
Nem akarok létezni Nélküled...
Ha az idő meggyógyítja a fájdalmat, akkor bezárná azt a kaput is...
Amit megnyitottál bennem.
Ami által magam számára, újjá születtem.
Amíg csak az eszemmel gondolkodtam, addig féltem az időtől.
De a gondolat átalakult belső erővé.
Mióta ez a megfoghatatlan valami munkál bennem, azóta van bennem remény...
Azóta várom a holnapot.
Nem engedem, hogy az idő semmivé tegye.
Nem is tudná...
Szeretlek Szerelmem...
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése