Parázna sóhajunk lassú kéjjel ölel, tündöklő ragyogás hull most a jelenre...
Indaként fon át lázas lüktetésünk, koldusává válunk minden érintésnek.
Csókod édes ízét ajkaimon őrzőm, szemed ragyogását érzem szemeimben...
Minden érintésünk áthatol a csöndön, feltörni vágyó hússzín szenvedéllyel.
Magamhoz ölelve halk zeneszó mellett, szemérmetlen szavam egyre csak vetkőztet...
Vágyaink követve, már biztosan tudom, Te illatot adsz, Én meg melegséget.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése