Aki Igazán Szeret, az mindig szeret…

Kedvesem…

Igaz a mondás…

„Aki Igazán Szeret, az mindig szeret…
Minden pillanatban szeretne a szerelmével lenni…”

Mint ahogy Én is vágyom arra, hogy Veled töltsek minden pillanatot...

De képes vagyok arra is, hogy elengedjelek…

Amikor érzem, hogy szükséged van a magányra vagy mások társaságára…
Feltöltődésre, helyzetértékelésre, megbeszélésre Önmagaddal…

Össze akarom kötni Veled az életem…

Naponta látni, csodálni, betelhetetlenül betelni…

Lehet, hogy most meglepetést okozok…

Annak ellenére, hogy ezt már többször megbeszéltük…
De éppen ezért, vagy éppen annak ellenére…

Boldogan vállalnék Veled egy közös gyermeket „is”…

Még akkor is, ha a szerelmünk nem erről szól…
S korunk szerint, már nem is lenne tanácsos…
De erős Bennem a vágy, hogy legyen még egy kapocs…

Az amúgy köztünk lévő, eltéphetetlen kötelék mellet…

Ami még jobban összeköt.

Szerelmem mi sem bizonyítja jobban…

Ahogy várlak Téged, bármikor is érkezel…
S ahogy sietek hozzád, ha kéred, s akkor is, ha nem…

Tudod, aki szeret, az mindig szeret…

Szeretnélek akkor is, ha betegen feküdnél az ágyunkban…
Ápolnálak, nem törődve azzal, hogy akár meg is fertőzhetsz.

Aki szeret, az türelmes…

Sokszor a szemembe vágod, hogy türelmetlen vagyok…
De ez csak nézőpont kérdése…
Mióta is várok Rád „türelmesen”...?
2009. Augusztusa óta..?

Talán egy kis türelmetlenség, már belefér.

Nem számolva azt a 15 évet…
Amig lelkem legmélyén, tudat alatt, titkon vágytam Rád…

Fontosabbá váltál az életemben, mint Magam, Én saját Magamnak…

Ha ezt önzetlenül viszonozni tudod…
Akkor a köztünk lévő kapcsolat soha nem lanyhul…
Akkor folyton erősödik…
Akkor a nehéz időkben a kapcsolatunk, segít lerázni a gondokat…
Adni bizakodást, erőt, értelmet a létért való küzdelemben…

Aki szeret, az kívül belül szeret…

Szeretem az aggódásodat, félelmeidet...
Szeretem minden apró hibádat…

Még azokat is, amik Téged annyira zavarnak.

Imádom a ráncaidat, a nózidat, a mosolyod alól kivillanó fogacskáidat.
A szemeid, az arcod a benned tomboló Nőt, a vágyaidat...
S nem zavar, ha korán pihenni térsz, vagy fáradtan ágynak dőlsz…

Én, majd őrzöm álmodat…

Aki szeret, szívesen öregszik meg Veled…

S csak azt kívánom, hogy előbb múlhassak el, mint Te…

Mert nem tudnám elviselni az elvesztésedet…

Szeretlek...

                                 €$@ß@