2010. november 18., csütörtök

Miért nem hagyják élvezni a vágyott „Leget”..?




Tegnap, megint csalódtam egy kicsit…

Nem, nem a Kedvesemben…
Benne még nem csalódtam…

Lassan, de megértettem, Ő ilyen…

Kicsit félénk, kicsit bizonytalan, mindent jól meg rágó…
Olyan Zitás…

De így szeretem.

S Ő tudja ezt, hangoztatja is, hogy így szeretem.

Valaki másban…

Hozzá, nagyon közel álló emberben…
Azt mondják, születésünk pillanatában egyformák vagyunk mindannyian.
De az egyformaság csak addig tart, míg nincsen semmink…

Miért nem tudunk még is valamiben egyformák maradni..?

Süketel mindenki a tisztességről, a becsületről…

Nekem is…

Vagy vannak dolgok, amik tisztességtelenül is tisztességesek..?
Becstelenül is becsületesek..?
Miért gondoljuk valamiről, hogy az „Enyém”..?

Holott, tudja az a valaki, hogy nem az Övé…

Inkább tartotta volna magában..!
Akkor elkerülhető lett volna, hogy ilyennel is kelljen foglalkoznom…

Születésünk pillanatától elkezdünk gyarapodni...
Illemben, tudásban, gazdagságban, külcsínben…

S rögtön kezdünk különbözni…
Egyiknek több jut belőle, másiknak kevesebb…
Mintha csak egy külső erő akarta volna megzavarni a békességet…

A kezdetit…

Olyan rafinált módon, hogy nem kímél senkit.
Mindenkinél van szebb, és kevésbé szebb…
A jónál is van jobb…

A becsületesnél is becsületesebb.

Van gazdag, s kevésbé gazdagabb…
Irigy, és irigyelt is az ember egyszerre.

Miért nincs békesség..?

Mint egy szúnyog, ami folyton ott duruzsol a fülünkben…
Megkeseríti az életet…
Neki miért, neki miért nem..?

Az irigység, mint egy burjánzó gaz, behálóz mindent…

Titkoljuk, vagy bevalljuk, a többre vágyás megkeseríti az életét…
Miért nincs olyan kincs, amennyi nem elég..?
Miért nem érzi, nem élvezi…

Miért nem hagyják élvezni a vágyott „Leget”..?

Azt érezni, átérezni kell, hogy nincs a másiknál szerencsésebb.
Csak nagyon ritkán, talán csak olyankor…
S miért csak akkor..?

Ha magával ragadja a mindent behálózó szerelem.

Akkor megszűnik az összes irigység, minden elégedetlenség…
Gazdag lesz a szegény…
Becsületes a becstelen…
Méltán lesz méltó az irigylésre akkor is, ha Kincse csak egy van…

A szerelme.

Aki szeret, és szeretve van, csak az érzi magabiztosan…

Ennek a földnek a kerekén, Nála nincsen gazdagabb.


                                                €$@ß@


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése