Kérj bármit, Érted megteszem, feladtam tálcán nyújtom Életem...
Szemedben látom végzetem.
Hozzád vezet minden híd, kérlek, sorsom át ne írd...
Nélküled bolyongok csupán.
Magányba fojtott hosszú éjszakák, átvészelt nappalok után...
Mint az újszülött, ha sír, úgy ölelj át hajnalig.
Veled ébred a fény, eltitkolva mennyit ér az a perc, az a szó...
Rejtve bűnös áruló.
Kérj bármit, Érted megteszem, itt állok erkélyednél, jöjj Velem...
Sorsom Júliája légy.
Minden perc méregként emészt, glóriád nélkül nincs esély...
Nélküled véletlen csupán, hogy ébred újabb hang a zongorán.
Úgy vágyom Rád, mint napra éj, Ámor íjja tör felém...
Kérlek, érezd, amit Én.
Veled ébred a fény, eltitkolva mennyit ér az a perc, az a szó...
Rejtve bűnös áruló.
Rólad suttog a szél, eltitkolva mennyit ér, apró daltöredék...
Mit nem játszottál még.
Eltűnni látszik minden fény, bár lenne új esély a holnapért...
Érezned kell, mit látni félsz.
Mért súgjam százszor, hogy megértsd, egy angyaljel...
Mért nem elég..?
Kérj bármit, Érted megteszem, de ahhoz merned kell...
Hogy úgy legyen.
Ahogyan álmok tengerén a vihar-madár partot ér...
Lelked titkos szigetén.
Veled ébred a fény, eltitkolva mennyit ér az a perc, az a szó...
Rejtve bűnös áruló.
Rólad suttog a szél, álomszép, de mennyit ér apró daltöredék...
Mit nem játszottál még.
Tiltott csók, tiltott fény álomszép, de mennyit ér apró daltöredék...
Mit nem játszottál még.
Rólad suttog a szél, álomszép, de mennyit ér az a perc, az a szó...
Rejtve bűnös áruló.
Veled ébred a fény, álomszép, de mennyit ér Apró daltöredék...
Mit nem játszottál még.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése