2009. november 14., szombat

Dobd sutba a naptárad!

Értekezlet, kutyasétáltatás, jógaóra.




A modern nőknek, olyan szűkös a napirendje, hogy a szex néha kiszorul belőle.
Szakértők tanácsolják, hogy a pásztorórákat is érdemes betervezni a napirendbe.
Állítólag ha a naptárban ott virít a piros bejegyzés, miszerint ma szeretkezni fogsz, egész napodat átszövik az erotikus gondolatok, és mire eljön a boldog óra, már határtalanul izgatott leszel.
Ezzel az a 35 éves barátnőm is egyetért, aki férjével rendszeresítette a „szerelmes hétfőt”.
Ilyenkor akkor is összebújnak, ha éppen nincsenek túl izgatott hangulatban, s biztosak benne, megérte programnak tekinteni a szeretkezést.

Nekem viszont ez nem hogy nem jön be, de egyenesen lehangoló.

Ezért én inkább vadászom, az olyan pillanatokat, amikor általában mindketten nyugodtak és kipihentek vagyunk.
Ilyen például a vasárnap délelőtt, amikor rendszerint tizenegyig alszunk, aztán bőségeset reggelizünk, és esetleg még visszabújunk dévédézni az ágyba.




Ha ilyenkor kezdeményez valamelyikünk, garantált a fantasztikus szex.

2009. november 13., péntek

Lázadj az ágyban!

Minden szabályt áthágok.





Rendszeresen megbüntetnek gyorshajtásért, és ami a matracon zajlik, abban is igazi lázadó vagyok.
Ez nem azt jelenti, hogy a hálószobámban kizárólag pornófilmbe illő jelenetek zajlanának, a szexuális életem, pedig annyira fantasztikus lenne.


Köszöntelek, csodás barázda, kéjes
metszet két comb között, szeretők párnás
találkahelye, fürtös, duzzadt vágás,
te drága! Mit ér mélküled az élet?
Te vagy a vágy s ellenszere; négy éjjel
múlt el, s bár még mindig veled csatázom,
te adod, hogy kínzóm, a nyilas Ámor
szorongatását mind kevésbé érzem.


Vidámság, móka, izgalom, mulatság
s gyönyör, mitől a legvadabb kamaszvágy
is megpuhul - úgy illenék, hogy minden
gavallér térdre boruljon elébed
s némán imádjon, te édes, mezítlen,
ágaskodó gyertyával kezében.




Sőt, húszévnyi házasság után a párommal inkább az „egész jó”, mint a „fantasztikus” szex mellett maradtunk.


Vagy inkább lemaradtunk?


Lehet, ám az én lázadásom arra is kiterjed, hogy nem hiszem el a szakértőktől hallott szex praktikák mindenkire kiterjedő hatékonyságát.
A szex terén is mindenki egyedi, lehetetlen tehát, hogy minden mindenkinek jó legyen.
Úgyhogy mielőtt kétségbeesetten nekilátnál átformálni a szexuális életedet a „legújabb és legtutibb” tanácsokra hallgatva, előbb gondolkodj el azon, egyáltalán erre van-e szükséged.
Nincs ugyanis annál lehangolóbb, mint amikor félgőzzel „hajtod végre” a csodákat ígérő praktikákat, miközben legszívesebben már inkább sehogy se szexelnél.

Az Én példám azt mutatja, hogy hasznosabb arra koncentrálni,
amilyen vagy, mint azon fáradozni, hogy olyan légy amilyen nem vagy.

2009. november 11., szerda

Szívből szeretni!






Szívből szeretni híven! Nincs szebb égni e tűzben!

És együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen!


Szívből szeretni annyi, érte mindent föladni!

És szállni, fent sólyom szárnyon szállni, áldást találni!


Égig emeld a szíved! Száguldj, szerelmünk hirdesd!

Így nyer értelmet végleg álom, boldogság, élet!


Szívből szeretni híven! Nincs szebb, égni e tűzben!

És együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen!


Szívből szeretni mámor, elvész közel s a távol!

És érezd, a szíved lángol, eltűnt a múlt a mából.


Szívből szeretni annyi, érte mindent föladni

 És szállni fent sólyom szárnyon szállni,

áldást találni!


Szívből szeretni híven!

Nincs szebb, égni e tűzben!

És együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen!
 
Szerelem

Féltelek!



Olyan rég óta vártam már,
Annyi kétség és rossz nap után,
Te vagy az egyetlen jó talán,
Magaddal hoztad, a holdfényt az éjszakán.

De bárhogy is érzek, a perctől még félek,
Mi nem lehet csak a miénk,
Ha mellettem lennél én örökre hinném,
Hogy nem lehet sohase másként.

Hogy is mondhatnám el amit érzek,
Légy mindig mellettem ez az mit kérek,
Csak álmodom, hogy mellettem ébredsz,
Én bármit megtennék, hogy érezd,
nem hittem volna hogy valóra válhat,
de mégis itt vagy, minden más várhat,
s nem álmodom, hogy mellettem ébredsz,
én bármit megtennék, hogy érezd…úgy féltelek.

Magányból ébred a szenvedély,
Csak azt kérném, hogy maradj még,
Mert többé nem lehet semmi már,
Ami bánthat elűztél mindent ami fáj.

De bárhogy is érzek, a perctől még félek,
Mi nem lehet csak a miénk,
Ha mellettem lennél én örökre hinném,
Hogy nem lehet sohase másként.

Hogy is mondhatnám el amit érzek,
Légy mindig mellettem, ez az mit kérek,
Csak álmodom, hogy mellettem ébredsz,
Én bármit megtennék, hogy érezd,
nem hittem volna, hogy valóra válhat,
de mégis itt vagy, minden más várhat
s nem álmodom, hogy mellettem ébredsz,
én bármit megtennék, hogy érezd…úgy féltelek

Hogyan is mondhatnám el, annyi érzés tör most fel,
és nincs az a szó, ami elég jó, arra hogy veled érjen fel,
olyan rég óta kerestelek már,
el is feledtem, milyen lehet egy érintés,
mely lelkembe vés, minden pillanatot veled.

De bárhogy is érzek, a perctől még félek,
Mi nem lehet csak a miénk,
Ha mellettem lennél, én örökre hinném,
Hogy nem lehet, sohase másként
Úgy féltelek,
Hogy is mondhatnám el amit érzek,
Légy mindig melettem, ezaz mit kérek,
Csak álmodom, hogy mellettem ébredsz,
Én bármit megtennék, hogy érezd,
nem hittem volna, hogy valóra válhat,
de mégis itt vagy, minden más várhat,
s nem álmodom, hogy mellettem ébredsz,
én bármit megtennék, hogy érezd…úgy féltelek.


Imádom a zenét, az igazán jó, fülbemászó dallamokat.
Dávid csodálatos énekhangja, magával ragadja az embert, mint egy őrvény, ami a mélybe húz.
Nem tudsz szabadulni tőle, csak hallgatnád újra meg újra, megunhatatlanul és várod, hogy végre történjen valami.
Gyakran Én is dúdolom, néha énekelem, s irigykedem a hangjára, az övére és még számos előadóéra, akik zenéjükkel, megédesítik napjainkat.
Könnyebb nem lesz tőlük, felkavarnak rég elfeledettnek hitt érzelmeket, s talán így van jól.


2009. november 8., vasárnap

Álmomban...



Álmomban mindig jó fej vagyok....
- sajnos a valóságban ez nem így működik. Bár igyekezet van rá.

Álmomban mindig vidám vagyok...
- de az élet egy egészen más forgatókönyvet ír, amin nem lehet mindig nevetni.

Álmomban mindig aktív vagyok...
- de néha elfogy a fiatalos lendület

Álmomban mindig sovány vagyok...
- lehet,hogy jobb lenne az álmokban élni?

Álmomban mindig szeretek...
- viszont a való életben is sokszor

Álmomban mindig szeretnek...
- na ezen a téren komoly lemaradásom van.

Álmomban mindig igazam van...
- wz nincs így, és nem is fontos, hogy mindig igazam legyen

Álmomban mindig igazat mondok...
- ez viszont már nagyon fontos.
A hazugság megöli a szellemet Nem hazudok senkinek, de ugyanezt várom el én is.

Álmomban mindig győztes vagyok...
- az életben jó lenne néha győzni

Szerelemesek kalauza...

Csak egy csók volt...
De soha ne feledd,
Neked adtam benn,
A lelkemet.






Az ember nem azért szereti a maga választottját, mert az a legkülönb, hanem ellenkezőleg, azért hajlandó könnyű szívvel lemondani a legkülönbekről, mert szereti őt.
Az igazi szerelem a végtelenbe nyújtja és érezhetetlenül könnyűvé párolja a kötelékeket.
És mégis a legszívósabb kötelék ez, ami embert emberhez fűzhet, a bizalom.
Az igazi szerelmespárt, nem azok jelképezik, akik egymáshoz bújva, egymás szemében mereven megbűvölődve, vakon és süketen lebegnek a zajló világban.
Az igazi szerelmesek szabadon, derűsen mennek a maguk útján még akkor is, ha ez az út jobbra-balra messze viszi őket egymástól.
Elfogulatlanul, szabadon nézik az élet kínálkozó szépségeit és tiszta szívvel gyönyörködnek bennük.
A tépelődő féltés helyett a hit bizonyossága van bennük, ez teszi őket olyan derűsekké.
És ha néha a távolból összeakad a tekintetük, egy-egy mosollyal üzennek egymásnak.
Hogy semmi baj nincs.

Megbocsátani!

A három legnehezebb dolog az életben: bízni, hinni, megbocsátani.





Sokkal építőbb lenne, ha az emberek megpróbálnák megérteni állítólagos ellenségeiket.
Megbocsátani sokkal hasznosabb, mint felkapni egy követ és hozzájuk vágni.
Még hasznosabb megbocsátani, ha dühöd csillapíthatatlan.
Élni a lehetőséggel, hogy a rossz helyett magunknak és másoknak is jót tegyünk, ez a legnagyobb megpróbáltatás.

Gondolatok a szerelemről!

A szerelem az a vágy, amelytől ugyan megszédülünk, aláhullunk, de később összefonódunk szerelmünkkel, mely nem más, mint a termékeny talaj, majd részévé válunk és részünkké válik.
Mert a szerelem, csak múló zsongás, illanó köd, tétova szédület.
Ami utána van, az összeérés...



Mi a szerelem? Alkalom
A hosszú szenvedésre:
Bár tenger kínja, vágya nyom,
Nem elég néki mégse.


Futó tekintet, úgy lehet,
Amely rabságba ejtett,
De úgy betölti életed,
Hogy már el nem felejted...


És rostokolsz a sarkokon,
Az árnyban meghuzódva,
S csak egy kérdésed van: vajon
Ma láthatod-e újra?


Nincs ég se, föld se már. s bolond
Szived szorongva hordod;
Hiszed, mit félig súgva mond,
Eldönti majd a sorsod.


Hetekre dús emlékezet
Egyetlen lassú lépte,
Hogy biztatón fogott kezet
És szeme rebbenése


Üldöz fényével untalan,
Mint nap s a hold az égen;
Nappal mindig nyomodba' van
S éjed övé egészen.

Mert végzet, hogy e drága kínt
Magaddal hordd, a szívben,
S hogy úgy öleljen át, amint
Hinár ölel a vízben.

Mi a szerelem??




Az ember szinte mindig ismételgeti azokat a dolgokat, amik nap, mint nap foglalkoztatják.
Ugyanazt leírni, elmondani, átgondolni, csak más szavakkal... kimeríthetetlen.
S csak reménykedünk benne, hogy van aki nem unja.
Mikor már csordultig van a pohár, de még mindig szomjas vagy.
Mikor tele a bendőd.
Egy falat se menne le, de mégis még mindig érzed, hogy éhes vagy.
Mikor kifogy, elakad és nincs is már több szó.
De még mindig mondanád.
Mikor forróságtól égsz, s mégis ráz a hideg.
Mikor nincs egy perc sem amit ne a gondolatával töltenél, s mégis még mindig kevéssé van benned.
Mikor épp úgy utolsó gondolatod az eltelt nap végén, mint ahogy első is egy új nap kezdetén.
Mikor a rossz dolgokat is máshogy, más szemmel nézed. S mindent könnyebben, türelmesebben kezelsz.
Mikor akkor is mosolyogsz, mikor épp nincs min. S gondolata finom kis barázdát húz ajkad szögletében.
Mikor félted, aggódsz és minden percét vigyáznád... persze csak csendben, óvatosan messziről.
S ahogy elfogy a szó és világosodik az értelem, úgy döbbensz rá, hogy ez szerelem.
Van jobb és én ismerem...

2009. november 7., szombat

Boldog ország Magyarország?



A boldogság és a vidámság édes testvérek.
Az ember körül néz, és észrevehetően egyre kevesebb mosolygó embert lát, pedig a mosoly ingyen van, és a legjobb útlevél.
Ennek biztos megvannak az emocionális, társadalmi és gazdasági okai, amit jó alaposan kielemezve az írástudók napokat tudnának vitatkozni.
Én nem úszom ilyen mélységekbe.
Csak mielőtt elkeserednék a dolog kilátástalansága miatt, hogy Mo. elfelejtett nevetni, elgondolkodtam.
Ha találok 10 boldog, mosolygós embert, talán nincs veszve még minden.

1, Orbán Viktor.
Ő politikus, tehát hazudik.
Mert a politikus, olyan állatfajta, mint az ember a villamos kerekei alatt.
Nem őszinte a mosolya.
És lehet, hogy csak dakota közmondásokat, vagy gyermek mondókákat mormol magában, tehát nem meggyőző.
Az ingyom bingyom táliber, tutáliber máliber meg nem igazán boldogít.


2, Gyurcsány Ferenc.
Neki viszont nem sok oka volna a boldogságra.
A mosolyánál már csak a tánctudása borzasztóbb.
Csak nehogy elinduljon a MEGASZTÁR 8-ba.
Nem szeretném énekelni hallani!
És amúgy meg még a mosolya is erősen mérgező.

3, Rátonyi Róbert.
Ő állandóan mosolygott, de ő már meghalt, így ez nem ér.

3, Korda György.
Ő már kicsit lágy a fején belül.
Lehet, hogy csak Klárikámon röhög.
Klárikám engem inkább sírásra ösztönöz, mert ő nem ember, inkább élőlény, vagy létforma.
Aki felfelé sikít a hullámvasúton!

4, Kiszel Tünde.
Jaj.
A drága ártatlan együgyűség.
Neki elég adni egy bugyit, és már boldog.
Na egye fene megkapja a hétfői, meg a keddi bokszeromat.
Imádkoztam, hogy Donatella inkább a mosolyát örökölje, ne az eszét.
Ez a vigyorogva erőszakosan tolakodó fajta.
Mr Bean női kiadásban.

5, Dévényi Tibor.
Egy ország Tibi bácsija, aki 20 évvel az utolsó adás után is, mint egy jó kapus, ugrásra készen várja a pöttyös labdákat.
Amennyire jóindulatú, annyira tehetségtelen.

6, Till Attila.
Hát őt senki ne hívja meg temetésre.
Még Jakoéra sem, mert botrányba fulladna.
Amúgy jó fej, és Garfieldben verhetetlen.

7, Bajor Imre.
Tény, hogy mosoly, de ha a szemeibe nézel, egy üveg konyak mosolyog vissza rád a szemei mögül.
Neki víz feje nem lesz az tuti, max konyak feje.
Buta, izgága, de legalább rosszindulatú.

8, Fekete Páko.
Ő már a kérdést sem érti.
És nem mosolyog, inkább vihog.
Látjátok milyen kevés elég a boldogsághoz?
Ilyen rosszul állunk, idegesítő figurákból, hogy már Afrikából kell importálnunk?

9, Váczi Gergő.
Ő kész.
Ezzel az egész estét betöltő mosollyal nem lehet vitatkozni.
Vigyorog, mint pék kutyája a meleg zsemlére, de mint újdonsült apuka, meggyőzött, hogy az öröme őszinte. Gratulálok nekik!

10, Rubint Réka.
Ő a kedvencem.
Az első ember, aki E.T. szemeivel mindennek tud örülni.
Ugyanilyen mosollyal és tágra nyílt szemekkel fogadná, mikor közölné vele az orvos, hogy az elrendelt szemfenék vizsgálatot végbélen keresztül fogják elvégezni.

Nem kis munka volt, de azért csak sikerült összehozni.
Nyugodtan kijelenthetem, nincs veszve minden.
Amíg ilyenek a közszereplőink, fogunk nevetni - néha talán kínunkban is.


Lehet még boldog ország Magyarország.

Szeretetet adni!



Néha azt hiszem, a szeretetre várok.
Valószínűleg csillapíthatatlan ez az éhség: aki egyszer belekóstolt, holtáig ízlelni szeretné.
Közben már megtudtam, hogy szeretet kapni nem lehet; mindig csak adni kell, ez a módja.
Megtudtam azt is, hogy semmi sem nehezebb, mint a szeretetet kifejezni.
A költőknek nem sikerült, soha, a költőknek, akik az érzelmek és indulatok minden árnyalatát rögzíteni tudják szavaikban.
A szeretetnek nincs színfoka, mint a gyöngédségnek, nincs hőfoka, mint a szerelemnek.
Tartalmát nem lehet szavakban közölni; ha kimondják, már hazugság.
A szeretetben csak élni lehet, mint a fényben, vagy a levegőben.
Szerves lény talán nem is élhet másképp, csak a hőben, a fényben, a levegőben és a szeretetben.

Gondatlanságból elkövetett emberölelés!




Lehet, hogy öregszem.
Egy hosszú agónia és idegeskedés közepette el is felejtettem, milyen jó dolog egy gyengéd ölelés.
Megint ráéreztem, milyen jó érzés, egy selymes női bőr érintése.
Amikor nincsenek napi gondok, csak egy márványfényű női mell.
Amikor újra jókedvem van és nem fuldoklok.
Amikor nem csak úgy jön a dolog, hanem az ajtó előtt állok, és alig várom, hogy kinyissa.
Megjelenik az ajtónyílásban, mosolyog, és én Hirtelen felindulásból megölelem.
Nem várja tőlem, hogy megoldjam az öröklét titkát, elég ha csak lát, mert örül nekem.
Nem esküdtünk örök hűséget, de sokat tudunk nyújtani egymásnak.
És nagyon jó újra meg újra a karjaimban tartani.

Együtt de mégis külön!




Ha két független, szabad ember - akik a saját vállukon hordják a felelősséget - találkozik, abban mérhetetlen szépség rejlik.
Egyik sem teher a másik számára.
Egyik sem hárít semmit a másikra.
Egészen elvetették az áthárítás gondolatát.
 Együtt lehetnek, de egyedüllétük érintetlen marad, kristálytiszta, szűzi.
Sosem lépnek át egymás területére.
Élvezhetik egymást éppen amiatt, hogy különállóak.

Tud valaki segíteni?




Számítógép függő vagyok, vagy legalább is sok időt töltök a gép előtt.
De a csendet, olyankor sem szeretem.
Valami MP3-nak, vagy a TV-nek, mint háttérzajnak, ilyenkor is szólnia kell.
Persze azt sem tudom sokszor, hogy milyen műsor, vagy melyik csatorna.
Szépen halkan, észrevétlenül támadja az agysejtjeimet.
Észre sem veszem, és a műsorok, vagy reklámok szürkeállomány oszolj! -t parancsolnak a fejemben.
Egyik nap, valamit éppen töltöttem le, és a szemem öntudatlanul a TV-re emeltem.
Reklám ment, és belém hasított a felismerés, hogy mennyi dolog marad ki az életemből.
Rám szakadt és maga alá is temetett, mint a lavina.
Először is nincs AVON tanácsadónőm.
Nem menstruálok, így sosem fogom megismerni a sunsilk touch, selymes fedőborítását.
Az aloe vera, bennem nem találkozik a bifidus esensis-sel.
A mosóporom, semmivel sem intelligensebb, a házmesterünknél.
Nincs se kezelőorvosom, se gyógyszerészem.
De még természetgyógyásznőm se, aki szájrátéttel gyógyítja a fityma szűkületet.
Nekem nem áll a Providentes hölgy a küszöbömön legyezőbe nyitott tíz ezresekkel.
A csirkéim nincsenek védjeggyel ellátva, így egész nap figyelhetem a baromfi influenza ( egy barátom szerint csibeláz) miatt nem tüsszög-e a hűtőben?
Nem tart nálam tömeggyűlést se Gordonka, se Fletó, se Vitya.
Parasztvakítást kéretik máshol csinálni.
Nem főz se a Gáspár Laci, se a porszívó szájú Geronimo Geronazzo Mária, a konyhámban.
Nálam ez a szilikon, meg botoxos feltöltés amúgy is gáz, mert nem ismerek minden nőt, de feltételezem, hogy az ember többet eszik, mint szopik.
Ha kinyitom a bőröndöm, nekem lim-lom van benne, nem 21 millió.
A kádba magamtól mászok be, nem egy nagy hungarocell fallal ver a vízbe Balázs, és Vadállat Jani.
Minket nem Pongrác doktor gyógyít, és nem Magdi anyus a ház szócsöve.
Úristen, lehet, hogy szürke az életem?
Na ezen sürgősen változtatni kell.

Nem tud valaki egy AVON tanácsadónőt ajánlani?

A Tűz, bennünk ég!




Néha kialszik bennünk a fény, de aztán ismét felgyúl,
ha találkozunk egy másik emberi lénnyel.
Mindannyian óriási hálával tartozunk azoknak,
akik képesek újból felgyújtani ezt a belső fényt.

NoComment!





Ha meg akarjuk őrizni mások tiszteletét, ne akarjuk, hogy nagyon szeressenek.
A szeretet merészebb a gyűlöletnél.

A győztesek 13+1 pontja





1. Amikor a győztes követ el hibát, azt mondja: "Hibáztam", és megtanulja a leckét.
Mikor a vesztes követ el hibát, azt mondja: "Nem az én hibám", és másokra hárítja a felelősséget.


2. Egy győztes tudja, hogy az ellenségesség a legjobb tanító.
Egy vesztes áldozatnak érzi magát az ellenségesség előtt.



3. Egy győztes tudja, hogy cselekvéseinek eredménye tőle függ.
Egy vesztes a balszerencse létezésében hisz.



4. Egy győztes sokat dolgozik, de sok szabadidőt is teremt saját maga számára.
Egy vesztes mindig "nagyon elfoglalt" személy, akinek még az övéi számára sincs ideje.



5. Egy győztes egyenként száll szembe a kihívásokkal.
A vesztes kitér előlük és nem mer szembeszállni velük.



6. Egy győztes ígéretet tesz, szavát adja és meg is tartja azt.
Egy vesztes ígéreteket tesz, de nem ad semmi biztosítékot, és amikor hibázik, csak igazolásokat keres.



7. Egy győztes azt mondja: "Jó vagyok, és még jobb leszek!"
Egy vesztes azt mondja: "Nem vagyok olyan rossz, mint sokan mások."



8. Egy győztes MEGHALLGAT, MEGÉRT és VÁLASZOL.
Egy vesztes csupán várakozik, míg rákerül a sor, hogy beszéljen.



9. Egy győztes tiszteli azokat, akik többet tudnak, mint ő és megpróbál tőlük tanulni.
Egy vesztes ellenkezik azokkal, akik többet tudnak, mint ő és csak a hibákat veszi figyelembe.



10. Egy győztes valamivel többért érzi magát felelősnek, mint csupán a munkájáért.
A vesztes nem vállal fel semmit és mindig azt mondja: "Csupán a munkámat végzem."



11. A győztes azt mondja: "Kell létezzen egy jobb út, hogy megcsináljam!"
A vesztes azt mondja: "Mindig így csináltam!"



12. Egy győztes a megoldásnak egy része.
Egy vesztes a problémának egy része.



13. Egy győztes azt veszi figyelembe "hogyan néz ki a fal összességében".
Egy vesztes a "téglát" veszi figyelembe, amit el kell helyeznie".



13+1 Egy győztes, mint Te, megosztja ezeket a gondolatokat másokkal!
Egy vesztes önző és csak saját magának tartja meg ...

2009. november 5., csütörtök

Mit tehetnék Érted?




Én nem születtem varázslónak
Csodát tenni nem tudok
És azt hiszem már észrevetted
A jó tündér sem én vagyok
De ha eltűnne az arcodról
Ez a sötét szomorúság
Úgy érezném,
Vannak még csodák
Mit tehetnék érted
Hogy elűzzem a bánatod?
Hogy lelked mélyén megtörjem
A gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted,
Hogy a szívemben öröm legyen?
Mit tehetnék
Áruld el nekem!
Nincsen varázspálcám
Mellyel bármit eltüntethetek
És annyi minden
Van jelen
Mit megszűntetni
Nem lehet
De ha eltűnne az arcodról
Ez a sötét szomorúság
Úgy érezném,
Vannak még csodák
Mit tehetnék érted
Hogy elűzzem a bánatod?
Hogy lelked mélyén megtörjem
A gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted,
Hogy a szívemben öröm legyen?
Mit tehetnék
Áruld el nekem!
Nincsen hétmérföldes csízmám
Nincsen varázsköpenyem
Hogy holnap is még veled leszek
Sajnos nem ígérhetem
De ha eltűnne az arcodról
Ez a sötét szomorúság
Úgy érezném,
Vannak még csodák
Hát mit tehetnék érted
Hogy elűzzem a bánatod?
Hogy lelked mélyén megtörjem
A gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted,
Hogy a szívemben öröm legyen?
Mit tehetnék
Áruld el nekem!
Mit tehetnék
Áruld el nekem!

Átutazók vagyunk!



Átutazók vagyunk ezen a Földön mindannyian. Ami kis időt itt töltünk, nevezik életnek.

Ezalatt az idő alatt futjuk be pályánkat.
Ez a pálya van akinek szép hosszú és íves.
A másikunknak meg egészen rövid és göröngyös.
Amíg itt vagyunk, nyomokat hagyunk, mint a vadász a hóban.
Nyomokat hagyunk a környezetünkben, és az emberekben.
Kiben jót, kiben rosszat.
 Mosolyt csalhatunk arcokra, de akár könnyet is fakaszthatunk.
Van amikor csapódnak hozzánk, de az utunkat magunknak kell bejárni.
Az út mindenkinek másfelé visz, hiszen aki szembe jön, ő is a saját pályáját futja.
Van aki fénylő üstökös, a másik meg csak egy szürke kisbolygó, vagy egy fekete lyuk.
Az útnak sosincs vége.
Vannak állomások, ahol rövidebb - hosszabb ideig megállunk, de a végállomást a lélekharang jelzi.
Mindenki máshogy jelzi, hogy itt tartózkodása nem volt felesleges.

Ültess egy fát, s nem éltél hiába.

Tavasszal egy rokonunknál ültettem 3 fát.
Kettő megmaradt közülük.

Talán nem éltem hiába.

Talán sikerült több mosolyt, mint könnyet előcsalnom.

Mert én is csak átutazó vagyok.........

Nem vagyok szerencsés, mert kevesen szerettek.





Nem vagyok jó pasi.
Nem vagyok jó "dög" és nem utánam vizelnek kölnit a lányok.

Mégis, ha visszanézek, talán szerencsésnek mondhatom magam.
Szerencsésnek, mert életem során egy csomó csodálatos nővel akadtam össze.
És "csak" talán, mert elsodródtak mellőlem.
Most sovány vigasz: örüljek, hogy megtörtént.
Hét éves lehettem, mikor a Éviér bomlottam, de ő mást szeretett.
Ma már nem tudom, merre jár.
Általánosban, minden fiú a Kovács Mártiért volt oda,
csak nekem tetszett a legjobban Poór Zita, de még el sem mertem neki mondani.

Horváth Andrea volt a középiskolában a Vénusz.

Kinga volt, aki fiúból férfivá avatott.

Bár ma már tudom, nem akkor lesz egy fiúból férfi, mikor megszerez egy nőt, hanem amikor elveszíti.

Vagy Gabriella, aki idősebb volt nálam, de nagyon fontos volt a számomra.

Márti, akivel viharos volt az élet.

Nagy Andrea, aki feltűnt, és eltűnt, majd ismét előkerült, hogy aztán megint távozzon.
De mindig érdekelte mi van velem?
És sosem tudhatta, érezhette meg, mennyire fontos a számomra.


Napjainkban volt egy ragyogó nő, aki annyi idős volt mint én, de talán Ő értett meg leginkább.
Férjes asszony volt, de olyanok voltunk, mint az egykorú tinik.
Megtanított rá, hogy becsüljem önmagam.
Mindenhol szerelmeskedtünk a naplementében, fák hűvös árnyában.
Azt hittem, örökké fog tartani, de "csak" feledhetetlenné vált.

A szép szemű, Finn kislány, akivel csak egy közös képünk van, mégis imádom azt a képet.

Katalin, aki sosem volt lelki szemetesláda, de bármit meg tudtam vele beszélni.

Ahogy a legjobb barátja hívja: " Vica" akivel elégetjük a másikat, egymást kerülgetve, mint a Nap és a Hold. Érzések tartottak össze, vagy a tömegvonzás, de nem tudtuk elengedni egymást.

És Ildikó, aki olyankor is felvidít, mikor nincs jó kedvem.

Szerencsés vagyok, mert megismertem őket.

Nem vagyok szerencsés, mert csak a keresgélés fázisában találkoztunk.

Szerencsés vagyok, mert kaptam egy részt az életükből

Nem vagyok szerencsés, mert nem kaphattam nagyobb részt az életükből.

Szerencsés vagyok, mert szerethettem.

Egy biztos.

Hálás vagyok nekik, mert mindannyian hozzájárultak, hogy olyan ember legyek, amilyen most vagyok.

Impulzusokat kaptam tőlük, melyek az egyéniségem kialakulásánál szerepet játszottak.
  

                                                €$@ß@