Voltál már szerelmes?
Vagy várod még a szőke herceget ( ill. királylányt) , vagy már talán meg is találtad?
Vagy már láttad elúszni a szerelem hajóját?
Japánban van egy olyan szokás, ha barátokat, szerelmeket búcsúztatnak a kikötőben, papírszalagokat kötnek a hajóra, a másik vége pedig a parton állók kezében.
Mert a papírcsík elszakadhat, de a szerelem örök.
A szerelem tényleg örök?
Egy ókori bölcs szerint az a szerelem, ami elmúlik, talán nem is volt igaz.
Keresed még a nagy Ő-t, vagy esetleg már meg is találtad?
Mibe szerettél bele?
Mi az a tulajdonsága?
Mi volt az első olyan gesztus, amikor először érezted azt, vele kapcsolatban, hogy igen!!!!
Megdobbant-e , vagy most is megdobban-e a szíved, amikor meglátod?
Halványult-e egy fikarcnyit is a rajongásod, a kezdetekhez képest?
Néztél-e úgy a szeretett személyre, mint ahogy még soha senkire?
Lehet-e egy életen át ugyanabba a személybe szerelmes az ember?
Egyesek szerint nem.
Ők ezzel azt állítják, hogy egy hegedű verseny eljátszásához több hangszerre van szükség.
Attól még, hogy nem lángol évtizedekig 2 méteres lánggal, attól még éghet folyamatosan.
Csak arra kell vigyázni, hogy ki ne aludjon.
Érezted-e úgy, hogy képes lennél érte akár meg is halni?
Tudom, hogy sok a kérdőjel, ráadásul olyan a téma, amiről nem könnyű beszélni, de lehetetlen hallgatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése