A fájdalom nem azért van, hogy szomorúvá tegyen. Ez az a pont, ahol az emberek mindig eltévednek...
A fájdalom csak azért van, hogy éberebbé tegyen.
Az emberek csak akkor válnak éberré, amikor a nyílhegy mélyen a szívükbe hasít, és megsebzi őket.
Egyébként nem ébrednek fel.
Amikor az élet könnyű, kényelmes és zökkenőmentes, akkor kit érdekel? Akkor ki törődik az éberséggel?
Amikor a barátod meghal, az egy lehetőség.
Amikor a szerelmed elhagy... azok a sötét éjszakák, amikor olyan magányos vagy... annyira szeretted őt, mindenedet kockára tetted érte, és most hirtelen nincs többé veled.
Magányosságod sírásában...
De ott a lehetőség, ha jól használod, tudatossá tesz.
A nyíl hegye fájdalmasan éget.
Használd fel.
A fájdalom nem azért van, hogy nyomorulttá tegyen, hanem azért, hogy tudatosabbá válj!
És ha tudatossá váltál, minden szenvedés eltűnik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése