Álmodok...

Álmodom...

A magas fenyők közt, trillázó madarat...

Álmodom...

Ahogy magas hegyek mögé bukik le a fáradt nyári nap...

Álmodom...

A patak csobogását, ahogy sietve rohan tova...

Álmodom...

A nagymezőt, mikor hold fényben fürdik téli álomban...

Álmodom...

Még a kék eget...

Álmodom...

A nyári erdőket...

Álmodom...

A fáradt fényeket őszi estéken...

Álmodom...

Az árvalányhajat, mit a szél simogat gyengéden...

Álmodom...

A friss eső mosta ősfákat...

Erdő sűrűjében megbúvó avar szagú gombákat.

Álmodok, mert álmodni jó!

Álmodok...

Mert álmomban, nem csal meg a forró csók, ölelés, nevetés…

Álmodok...

Mert álmomban semmi nem fáj, és jó a puha érintés...

Álmomban...

Mindig itt vagy velem, álmomban nincs félelem.

Szóval álmodni jó...

Csak ennyit akartam elmondani neked.

S ha van kedved, álmodd velem az életem.

                                         €$@ß@