2010. február 19., péntek

Édeni történet...





A történet Édeni, bár ki lehetett volna védeni.
Mert Én Ádám, nem tudtam Évával, hogy s mint…
Pedig, míg megjő az Úr, csinálni kéne valamit.
Ah de már késő, fülem az Úr hangja csapja meg.
Az isten (bassza) meg, mondám…Szólt az Úr…
S elvitte, Éva asszonyt, egy fordulóra válaszul.

Nem baj majd másnap…

Más nap az Édenben, megint nincs más, csak mi ketten…
S mes-meg töröm, fésületlen fejem a nászi tiketten.
Megkérdeztem a kakast, hogyan házasul…
De szegény Éva, alig élte túl.
S kifaggattam, a halat…
De szegény Éva, majd megfúlt a víz alatt.
Rohant az Úrhoz, hogy Ádám egy balek…
S a helyes utat, megint az Úr mutatta meg.

Nem baj, majd harmadnap…

Harmadnap az Édenben...
nincs más, csak mi ketten.
Most pihenek egy fa alatt…
Már kerülnek a madarak.
S akkor látom, Éva ott fekszik hason…
S én rá… Ugrottam volna…
De az Úr hangja szólt alóla…
De hülye vagy Ádám fiam…
Tűnj innen a pokolba.

Egy év múlva, az Édenben…

Nincsen más… Csak mi hárman…
Mert közben, egy gyermeket csináltam.
De azért, emlékszem a múltra.
Mert a gyermek…

Hasonlít az Úrra…


                €$@ß@


1 megjegyzés:

  1. Ezt a Betiltott verset, 25 évvel ezelőtt…
    Még a rendszerváltás előtt!
    Néptáncos pályafutásom idején adta elő…
    Egy nagyon kedves ismerősöm, egy zártkörű rendezvényen.
    Már akkor úgy éreztem, nekem ezt meg kell tanulnom…
    Rákerestem a neten, de nem találtam semmi nyomát…
    Így hát előásva régi emlékeimet, megosztom most veletek…
    Fogadjátok sok szeretettel…
    És szabadon terjesszétek…

    VálaszTörlés