Téged látlak...

Téged látlak a felkelő napban...

A Te hangod hallom egy csöndes madárdalban.
Téged látlak egy távoli hegyben...
Egy fényes napsugárban...
Egy hűvös esőcseppben.

Te vagy a falevél, mit felkap a szél, mi az arcomhoz ér.

Ott vagy a dalban, egy névben, egy hangban...
Hallak a csöndben, hallak a zajban.
Téged látlak, mikor felnyílik a szemem...

S ha álomba merülök, újra Te vagy velem...

                                     €$@ß@