Bezártál magadba, s most nem menekülhetsz...
Szöknél már, de nem lehet, fogva tart a képzelet.
Igéznek látomások, gyötrődő lobogások...
Szavak bomlanak benned...
Legyőzött a szerelem.
S kívánod, mint a fuldokló, napjaidon átparázsló...
Életedet, Életemet.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése