2010. július 15., csütörtök

Ma Veled voltam...






 A valóság...

Mint pusztában szabadult csikók, szilaj dübörgése rengetik szívemet...

Mikor Veled vagyok...

Szerelmem boldogan ragyogja be a kék eget...
Haragos fellegekből cikázó villám szikrázhat vihart hívó fényeket.

Mikor Veled vagyok...

Káprázatnak, elég nekem a két szemed...
Bérceket tépázó, hideg őszi szelek sziklába karcolnak tovatűnő éveket.

Mikor Veled vagyok...

Végtelen órákban őrzöm a gyorsan múló perceket...
Égő vágyakat becéző karok ölelnek s mézízű csókok pecsételnek szíveket.

Mikor Veled vagyok...

Sorsomba, erős szállal engedem fonódni sorsodat.

Ma Veled  voltam...

Tudod Kedves... Végre nem csak ábránd szőtte az álmokat.


                                           €$@ß@

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése