2010. március 1., hétfő

Ma éjjel...





Ma éjjel, kitárta ablakát egy álom...
Keringve szálldogált, a sötét égen át...
Majd megpihent, a vágyak csöndes rejtekében...
S ölébe vette, lágyan szívem zsarnokát.

Bennem, még bőszen dúlt, a múlt vad haragja...
Mint törvénynek, be nem tartott akaratja...
Romboltam hitet, szerelmet, Sorsot tagad...
Láncra verve vártam, a béke hű szavát.

Ma éjjel, ráhullott lelkemre egy álom...
Elcsendesítve, dühös dacom vad szelét...
Régóta tart már, hogy a magány útját járom...
S hagyom, hogy életem a bánat tépje szét.

Ma ölében ringatott egy édes álom...
S kérdő sóhajomra, hajlott egy felelet...
Könnyekbe bújva, ne várj soha kacagásra!

Ölelni Fényt, csak szabad lélekkel lehet.

                       €$@ß@

A női lélek...1. rész






Ellentétben...

A egyes férfiak által, sokat hangoztatott, bonyolultsággal...

Igen egyszerű, sőt...
Ha teljesen őszinte akarok lenni...
Tökéletesen kiismerhető.
Ha kiismered, a kulcsot is megtalálod ahhoz...

Hogyan juttathatod, minél többször, csúcsra a Nődet.

Kezdjünk rögtön egy kis kor-lélektannal.
Míg a kisfiúk...
Csak három éves koruk környékén fedezik fel a fütyijüket...
Addig egy kislány, már pólyás korában érzékeli...

Milyen jó érzés, megérintenie nemi szervét.

Természetesen, ez még nem maszturbáció...
Hanem, egyfajta autoerotikus tevékenység.
De mégis, örömöt okoz.
A lányok tinikorukra, már rég tudják...

Hogyan szerezzenek örömöt, önmaguknak.

Ezáltal, egyre éled bennük a vágy, hogy odaadják testüket. 
Megtapasztalva azt...
Amit eddig, csak saját próbálkozásaikkal értek el.
Ennél a pontnál, egy kicsit elidőznék.
Hiszen szoros összefüggés van a gyakorlott önkezűség...
Valamint, a stabil párkapcsolat között.
A szokás...
Amit a hölgy, gyermeki igyekezettel, kialakított magának...

Nagy úr!

Ezen kell változtatnia a férfinak...
Szorgos gyakorlással, odaadással és rengeteg türelemmel.

Ehhez pedig, nem egyéjszakás numera szükséges.

Egyébként, a statisztikák szerint, a nők jelentős hányadának...
Az első aktus alkalmával, egyáltalán nincs orgazmusa.


Folyt.köv.


                                  €$@ß@

Siófok 2010.03.01.






Érdekes látványban lehet része azoknak...

Aki még a napokban ellátogatnak, a Balaton déli partjára.

A hirtelen jött olvadás...
Valamint a vele egy időben keletkezett orkán erejű déli szél...
Tavunk déli partján, jéghegyeket épített magának...
Valamint, a látványban gyönyörködő, kíváncsi turistáknak.

Mesébe illő látvány...

Ahogy a lemenő nap első sugarai, aranysárgára festik...
Ezen, hazánkban ritkán látható jelenséget...

Ajánlom mindazok figyelmébe...

Akik nem becsülik alá, a természet építő és romboló erejét.
Látván ezt, az általam megörökített fotókon.


                                   €$@ß@

2010. február 28., vasárnap

Orgazmus...





Szomjazó ajkak...
Bizsergő ingerek...
A felhevült éjbe...
Vad sikolyt hintenek.
Foszlik a selyem...
A mámor tépi szét...
Megszűnik a világ...
Megszűnik a lét.



                                                     €$@ß@

Orgazmus a Skodában...

"Orgazmus a Skodában"

Felirattal akadtam a neten, erre a képre...
Miután megnyitottam, már tudtam hova tenni a címet...
Érthető...




Emil Skoda biztos soha nem gondolt arra...
Hogy egykoron, a cseh lóerők szembe mernek szállni...

Egy csordányi, harcoló olasz bikával...

Vajon mit csinált a másik sofőr?
Amikor meglátta maga mellett a suhanó 120-ast...

Üresbe váltott és visszaelőzött?

Na jó, nem leszek gonosz a jó öreg Skodával.
Bizonyított már eleget...

Hacsak a photoshop segítségével is...

Ferruccio Lamborghini milyen arcot vágott e kép láttán? 
Lehet, hogy valamilyen félig fuldoklós...
Mardel-féle Haumann Péteres röhögés tört volna ki belőle?

                                  €$@ß@


Az éltető orgazmus...1. rész

"A feleségem, szeret velem szex közben beszélgetni.
Most is egy szállodából hívott."




A szexológiai kutatások szerint...

Egy átlagos szerelmi aktus, körülbelül 10 percig tart...

Az előjátéktól a férfiak orgazmusáig.
A férfiak 75 százaléka behatolás után, két perccel...
Már a tetőponton van.
Egészséges párok esetében...
Zavartalan körülmények között
Minimum 15-30 perces előjáték után...
Nagyjából 10-15 percig tartó közösülés elegendő... 
A női orgazmus eléréshez.
Ezzel szemben...

Az előjáték hiánya miatt...

A nőknek átlagosan 75 százaléka nem juthat el az orgazmusig.
A tanulmány szerint...
Az asszonyok 10 százaléka...

Még sohasem élt át orgazmust a partnerével...

Legfeljebb önkielégítéssel.
Mindezt súlyosbítja...
Hogy a nőknek pusztán a 41 százaléka közli...
Szexuális kívánságait a partnerével.
Statisztikailag egy párkapcsolatban hetente 1-2-szer történik szex.
Ha többnyire nem jutnak el az orgazmusig...
Akkor a heti 1-2 alkalom inkább sok nekik, mint kevés.

Merthogy akkor nem élvezet, hanem nyűg a testi kapcsolat.


Folyt.köv.

                                                        €$@ß@



Álmaimban, örökre mellettem leszel...




A távolság mikor máshol jársz...

Mikor a Szíved legmélyén, mégis valaki Másra vágysz...

A messzeség hoz néha, közelebb hozzám téged...
Hogy halljam a hangod, érezzem az érintésed...
De ha már nem kellek, a messzeségbe veszel...

Az álmaimban, mégis örökre, mellettem leszel. 


                      €$@ß@


Szövetség...





Te nem megfejted az üzeneted...

Hanem átadod.

Ez, egy szövetség alapja...


                               €$@ß@


Élni annyi mint szeretni...





Élni annyi mint szeretni.

Szeretni látni és megmutatni.. 
Érezni és érzékeltetni...
Meghallani és meghallgatni...
Magasba szállni és felröpíteni...
Kinyílni és felnyitni...
Megérteni és megértetni...
Együtt érezni és eggyé olvadni.

Tudni... 

A szeretet a legmagasabb rendű alkotás.

                    €$@ß@


Élni kezdek Én.




Míg szívemben zászlót bont a lét...
S könnyű, meleg párát lehel körém...

Egy nem remélt pillanat.

Miközben az álom a valóságtól...
Fényévekre elmarad.

Élni kezdek Én.

Pokol és menny küszöbén...
Határozott lépteim botladoznak...

Adok még egy esélyt a pillanatnak.

Felemelt fejjel...
Büszkén gázolok keresztül...

A régmúlt kihűlt üszkén.

Már nem félek.
Áldások hullnak fejemre...

Elmaradnak a képzelt átkok.

Alig merem még kortyolni...

A boldogság új levegőjét.

Még csak most kezdem feledni...
Szokások öntelt gőgjét.
Kitépem gyávábbik...

Félreértett szívem.

S miközben nevetek.
Talán mindezt...
Talán...

El is hiszem...

Szeretném...



Szeretném, ha meghallgatnál...
De nem bírálnál.

Szeretném, ha véleményt mondanál...
De nem adnál tanácsot.

Szeretném, ha bíznál bennem...
De nem követelnél.

Szeretném, ha segítenél...
De nem akarnál dönteni helyettem.

Szeretném, ha vigyáznál rám...
De nem nyomnál el.

Szeretném, ha néznél...
De nem vetítenéd ki rám a dolgaidat.

Szeretném hinni, azt érzed amit én...
De azt őszintén.

                       €$@ß@


A Vágyakon túl...





A legtöbb ember, nem tud uralkodni a vágyain...

Mert nem ura a gondolatainak.
Mindenfélén töprengenek...
Szétszórják, alkotó gondolataik, csodálatos erejét...

Pedig azt koncentráltan, egy célra kellene irányítani.

Mert ily módon, bármit elérhetünk...
Amit, csak el tudunk képzelni.
Nagyon kevés ember van tudatában annak...

Gondolatai, milyen nagy mértékben alakítják a valóságát.

Alig akadnak olyanok...
Akik önállóan gondolkodnak.
A legtöbben...
Anélkül, hogy tudnának róla...
Mentális zenéket hallgatnak...
Vagy, a számukra felkínált gondolatokon kérődznek...
Ahelyett...
Hogy saját gondolataik erejével, szembeszállnának ezek ellen...

Végre, önmaguk alakítanák az életüket.

Én, csak tudom...

                                               €$@ß@

2010. február 27., szombat

Higgy önmagadban...





Merj álmodni.

Mert az álmok álmodói meglátják a holnapot.

Merj kívánni.

Mert a kívánság a remény forrása, s a remény éltet bennünket.
Merj nyúlni olyan dolgokért, amit senki más nem lát.
Ne félj olyat látni, amit senki más nem lát.

Higgy a szívedben és saját jóságodban, mert ha így teszel...

Talán mások is ezekben fognak hinni.
Higgy a csodában, mert teli van vele az élet.
De ami a legfontosabb...

Higgy önmagadban.

Mert odabenn a lelkedben rejtőzik...

A Csoda, a Remény, a Szeretet és a Holnap Álmai.







                                  €$@ß@

Csiszolatlan gyémánt...




Hallottam egyszer egy történetet...
Miszerint...

Mindannyian, hibátlan gyémántokként jövünk a világra.

A felnövekedésünk során...
A bennünket ért megpróbáltatások, csapások következtében...
Természetes ragyogásunkat, nagy halom piszok borítja el.
Amikor felnőtté válunk...
Ezt a szeméthalmot, fényesen csillogó lakkal vonjuk be.

Ezt, a mesterséges külsőt mutatjuk a külvilág felé...

S csodálkozunk, hogy senki sem találja azt fantasztikusnak.
Az idő múlásával, még mi is elhisszük...
Hogy ez a védőburok, valóban mi vagyunk...
Személyiségünket, e köré építjük fel.
Ám, ha különösen szerencsések vagyunk...

Az élet, ébresztő erejű eseménnyel ajándékoz meg minket.

Valami történik..
Aminek hatására, egy pillanatra áttörjük...
Ezt az elszarusodott, külső burkot.
Amikor is a szemétrétegek alól kivillan...

A mélyből felsejlő ragyogás.

Ekkor, ha nagyon szerencsések vagyunk...
Életünk további részében már hazafelé tarthatunk...
Egy rendkívüli szépséghez és szabadsághoz.
Fölfedezzük, hogy mindig is ez a tiszta...

Tökéletes gyémánt voltunk, vagyunk és leszünk...


                                                €$@ß@

Mit is jelent reménykedni...






A remény, nem azonos az örömmel...

Melyet akkor érzünk, amikor a dolgok jól mennek...
Vagy a készséggel...
Hogy belevágjunk, egy jó kilátásokkal kecsegtető üzletbe.
A remény, semmiképpen nem azonos, a derűlátással.

Sokkal inkább munkálkodás, egy ügy sikeréért.

Nem abbéli hitünk, hogy valami jól fog sikerülni...
Hanem a bizonyosság...

Hogy valami olyannal foglalkozunk, aminek értelme van...

Akár sikerrel járunk, akár nem.

Ez az a remény, mely erőt ad, hogy Éljünk...

Hogy kipróbáljunk új dolgokat...
Még reménytelennek tűnő körülmények között is.
Az élet túl becses ahhoz...
Sem, hogy tartalmatlanul, cél nélkül, üresen...

Szeretet és végső soron, remény nélkül éljünk.




                                                      €$@ß@



Mindent újra kezdünk...






Nem vetted még észre?

Naponta, mindent újra kezdünk.

Újra, mosdunk...
Újra, szépítkezünk...
Újra, fésülködünk, (már akinek van mit)...
Újra, öltözünk...
Újra, megfőzzük az ételünket...
Újra, elmegyünk ide vagy oda...
Újra, dolgozunk...
Újra, vesződünk...
Újra, bosszankodunk...
Újra, szeretünk...
Újra, hazatérünk...
Újra, lefekszünk.

Ez így megy folyton, folyvást.

Nem is lehet másként.
A nap, reggel újra felkel és este újra lemegy.
Újra, jön a szél...
Újra, szállanak a felhők...
Újra, esik az eső...
Újra, kiderül az ég.
Újra, mindig újra.

A természet, örök rendje ez...

Mi, kötve vagyunk a természethez...
Mint a növények, vagy mint az állatok.
A fák levelei, tavasszal újra kihajtanak és ősszel, újra lehullanak.
A virágok, újra kinyitnak és újra elhervadnak.
Újra jön a tavasz, újra jön a nyár, újra jön ősz és újra jön tél.
És Te, természetesen azt mondod erre...
Nem is lehetne másként, mert így van ez jól.
Miért vagy úgy kétségbeesve tehát...

Hogy újra, elölről kell elkezdd az életed?

Minden vagyonodat elvesztetted.
A virágok is elvesztették színpompás ékszereiket...
Csak, puszta gyökerük maradt meg, a föld alatt.
Azért ne hidd, hogy most már többé sohasem fognak virágozni.
Életed, megszokott munkád kerete szertehullott.
Itt állasz, puszta kézzel, egyetlen szál ruhával...

S nem tudod, mihez kezdhetnél...

Mert ilyesmi, még nem történt Veled.
Nézd, a költöző madarakat.
Fáradt csapatokban, most térnek meg, tengeren túlról.
Semmijük sincs, igazán semmijük.
Csak az a két kis fáradt szárnyuk.
Szinte ájultan hullanak alá, pihenni a bokrok közé.
De holnap reggel, ha felkélsz a nappal...

Kijössz ide, hogy megkeresd őket...

Vidám füttyüket, messziről hallhatod már.
Fürgén szökdelnek az ágak között...
Élelmet keresnek és száraz mohát a fészekrakáshoz.

Figyelheted...

Milyen vidáman hordozzák csőrükben a vékony gallyakat...
Fonnak belőle, nótaszó mellet,t új otthont fiaiknak.

Amiért ember vagy...

Azért, tanulhatsz még sokat a madaraktól.

                                                      €$@ß@



Disznóölés szavakban...





Félnégy, klozet, mosdó, tea, mikádó, gumicsizma, kutya, kapunyitás, térvilágítás, haverok.

Malac, ezbazmegdekurvanagy, nemjönki, vigyázzonnanmajdén, holakötél, öntsdlevízzel, holakábító, megkrétázzam hova szúrjad, eriggyélmá', mostszúrjad, addatálat, mégegyet, navégre.

Palack, perzselő, kapa, lapát, Pepe, tegyükfelarácsra,
kurvanehézbazmeg, jöhetavíz, holakefe, majdénkaparom,
elégfehérJózsikám, ittafüle.

Akkorigyunkegyet, megmégegyet, hasítodvagymajdén, holabárd, holafűrész, holamalac, belit kimossátok, nincsazapénz, kutyáké.

Akkoregészség, miezszilva, barackbazmeg, egészség.

Készavér, üljetekmárle, neállvaegyünk, ittakenyér.

Sonkamarad, lapockaszalámiba, nemdaráljuk, késselvágjuk,
ilyetseláttammég, karajmarad, többikolbász, majdéndarálok,
tokaszalonna abálóba, jóélesezakés, látomazujjadon,

kötözdbebazmeg, egészség.

Miez, lócomb, minek, szaláminak, oszteztígyhogy, megfőzzük, micsoda, netörőggyvele, lapockafelitis, cukorminek, kellbele, nabazmeg.

Sütödazsírt, majdén, Lacisüsse, ittafakanál, Lacikámpirosra,
netanítsálbazmeg, jóvanna, nemkellbeletej, tepertőtsüssél,
nemtejbegrízez, többithurkába, áztasdbealbelet, másikfélétis,
majdéngyúromakolbászt,
egészség.

Miez, hurkatöltő, ilyetseláttammég, kölcsönbevan, ipari, aztlátom,
keményrehagymenjen, miez, lóbélteddle.

Borsmerrevan, nemkellbele, hogyhogy, mert nem, hátakkor, erőspaprika, zsemlyeminek, tüdőshurkába, ilyetseláttammég, namostlátol, egészség.

Sajtotmajdén, holaringa, micsoda, kétnyelűkés, jaez, borsotebbese,
nabazmeg.

Kolbásztkarikába, vagyszálba, szálba, szalonnátebbesózzad,
kolozsváritebbe, sonkátmajdén, szedjétekkiazabálót.

Holareceháj, hátezmi, cigánka, ilyetseláttammég, pedigjó,
majdmeglátjuk, egészség.

Májashurka, véreshurka, tüdőshurka, svábhurkába pirítottzsemlét,
nabazmeg, vastagbélbe, hogynézmánezki, netörőggyvele.

Fiúk, készapecsenye, csapassunkmárelőttebarac kot, holakenyér,
ittasavanyú, egykisbort, pogácsát, mikorleszkészakáposzta,

rétesislesz, nabazmeg, bangladesbenmegéheznek, eriggyémá.

Zsírtabödönbe, kolbásztrúdra, hurkátkaréjba, sajtra téglákat,
kiszúrkáltad, ezittenmegyfüstre, ezmegysózóba, miezalé, sonkapác,
nemsózódelőtte, bennevanasó, készvagyunkemberek, egészségünkre.

Asztalhozemberek, holavécé, igyunkmárelőttekicsit, orjaleves,
toroskáposzta, pecsenye, kishurkakiskolbász, almásrétes,
kidurranokbazmeg, énis, csapassunkegykisbort.

Kóstolótnehogyitthagyd, hagyadmámiez, leszakadafüle, köszmégegyszer.

Aztán laza tizenkétórás epegörcs.



Összetört álom...






Egy szó, amelyre mindig vágytam...

Egy Nő, akit Én mindig csodáltam.

Egy mosoly, mely örökre elvarázsolt...
Egy fény, mely a szemedben táncolt.
A hang, mely oly tisztán csengett...
A kéz, mely megérintett.
Egy mozdulat, mely csak nekem szólt...

Az ölelés, mely csak enyém volt.

Angyalok éneke cseng fülemben...
A régi nyár emléke ég szívemben.
Az idő árja messzire sodort...
Volt egy szerelem, tán csak játék volt?
Marad a vágy, mely már hiába éget...
A reményem lassan elszáll, semmivé lesz.
Nem volt kitartás, a szép szavaid mögött...

Volt egyszer egy álom, mely összetörött.



                                    €$@ß@
 

Az vesse rám az első követ, ki maga is bűntelen...





Olyan nagyképűen, magabiztosan szoktatok ítélni!

Megvan a véleményetek...
Ez ilyen...Az olyan.

Pedig dehogy tudjátok, milyen a másik ember!

Egy másik életből, csak a felszínt látjátok...
A jéghegy csúcsát.

De hogy mi is történt egy másik ember életében...

A születésétől kezdve mostanáig...
Hogy mitől vált ilyenné, milyen terheket hordoz...

Mennyi érték és szépség van benne...

Csak talán eddig nem volt, aki előcsalogassa, észrevegye...

Sokszor alig-alig sejtitek!


                           €$@ß@


Élj a világ ellen...




 
Azt üzenem, élj a világ ellen és légy bolond!
Derűs, bátor bolond, mert mi élünk a valóságban...
És próbáld meg a lényedet, ebben a sötét világban...

Szabaddá, fényessé és sugárzóvá tenni.

Magától nem lesz az.
Senkié.

Azzá leszel, akivé teszed magad.

S ha kihűlt körülötted a világ ,és jéggé fagyott az élet...
Fűts be önmagadban...

Áraszd a meleget!

Meglátod mennyien jövünk majd köréd.
Mert mindannyian fázunk.
És félünk.

És oda gyűlünk, ahol meleg van még.



                                                     (Müller Péter)