Kísért a múlt...

Honnan tudhatjuk...

Hogy egy régi emléket, már lezártunk magunkban?

Onnan, hogy már közömbösen hat ránk?
Lehet.
De mi van olyankor...

Ha eddig még így is volt, de jön egy újdonság...

Ami sok rokon vonást mutat a régi, lezárt fiókból?
És ez az egész felkavar minket...

Felszakítja a régi sebeket?

Lehet, hogy mégsem zártuk le teljesen?
Vagy nem is tudjuk?

Maradandó sebet égetett bennünk?

                       €$@ß@

Bizalom

Bizalom.

Az egyik legfontosabb dolog két ember között.

Ha ez nincs meg...
Akkor legyen akármilyen kapcsolat...
Nem fog hosszútávon működni.
De mi van olyankor...
Amikor egyszerűen nem tudunk megbízni a másikban?
Mert félünk...

Hogy újabb sebet ejt rajtunk...

Félünk attól...
Hogy megbízunk benne...
Közel engedjük magunkhoz és becsap.

Sosem tudhatjuk, hogy mikor következik be megint.

Nem tudhatjuk...
Hogy akit a bizalmunkba fogadtunk...
Nem fog-e átverni.

Ilyenkor nem tehetünk, mást csak bízni tudunk.

Ám ha ez sem megy...
Akkor csak a remény marad.

A remény, hogy egyszer sikerül újra bízni benne…

Remélem, egyszer majd jobban fáj Neked, mint Nekem…
Te aki, talán magadra ismersz, egy bejegyzésemben...


                               

                           €$@ß@

Csalódás...

Az élet csalódások sorozata.

Azt hihetnénk, hogy egy idő után...
Már fel vagyunk készülve rájuk...
De minden egyes újabb csalódás után rá kell jönnünk...

Hogy nem!

Nem vagyunk ezekre felkészülve.
Érjen akárhányszor ugyan az..
Mi mindig reménykedünk egy kicsit...
Ahogy él ez a remény...
Olyan könnyen semmivé foszlik...
Újabb sebet égetve.

De vajon mennyi seb boríthatja egy ember szívét?

Mennyit tudna még elviselni maradandó károsodás nélkül?
Vannak persze jobb idők...
Mikor úgy tűnik, végre minden jó.
Ám ilyenkor szoktak jönni a rosszak...
Nehogy egy kis felhőtlen örömünk legyen.

Ilyen az élet.

                               €$@ß@

Méltatlanul...

Méltatlanul bízunk...
Méltatlanul adunk...
Méltatlanul hiszünk...
Méltatlanul szeretünk...
Minden egyes nap.
Mert olyannyira azt szeretnénk...

Ha igazán létezne mindaz, amit elképzeltünk.

És mégsem.
Egyszer aztán nem bízunk és nem hiszünk többé...

Akkor sem, ha méltó volna...

Mert már olyannyira belénk ég a méltatlanság érzés...
A méltatlanság-félelem...

Hogy elveszítjük a bízalom és hit képességét.

                                     €$@ß@

Úgy élj!

Úgy élj, hogy visszanézhess.
Ne haraggal...

Hanem örömmel forgathasd emlékeidet, visszafelé.

Nehogy sajnálkoznod kelljen…
Okosan élj.
De főleg...

Szépen.

Gazdagon, ne a szó anyagi értelmében, hanem szellemeikben.
Ahogy a vonuló vadak hagynak nyomot maguk után...
Úgy hagyj te is.
Hogy rád találjanak, ha keresnek.

Hogy rád találhasson, aki keres.

Hogy ne felejtsék el a vonulásodat.
Jeleket hagyj a világban, téged jelzőket.
Gondolatokat, amelyek rád mutatnak.
Emlékeket, bármilyen, csak markáns legyen. …
Akkor jól éltél.

Akkor éltél helyesen.

Úgy élj, olyan megfontoltan, okosan és szépen,...
Hogy még az elmúlás fájdalmát is eltakarja...

A jóleső emlékek felizzó melege.

Úgy élj! 

                                      €$@ß@

Ma éjjel...

Ma éjjel, kitárta ablakát egy álom...
Keringve szálldogált, a sötét égen át...
Majd megpihent, a vágyak csöndes rejtekében...
S ölébe vette, lágyan szívem zsarnokát.

Bennem, még bőszen dúlt, a múlt vad haragja...
Mint törvénynek, be nem tartott akaratja...
Romboltam hitet, szerelmet, Sorsot tagad...
Láncra verve vártam, a béke hű szavát.

Ma éjjel, ráhullott lelkemre egy álom...
Elcsendesítve, dühös dacom vad szelét...
Régóta tart már, hogy a magány útját járom...
S hagyom, hogy életem a bánat tépje szét.

Ma ölében ringatott egy édes álom...
S kérdő sóhajomra, hajlott egy felelet...
Könnyekbe bújva, ne várj soha kacagásra!

Ölelni Fényt, csak szabad lélekkel lehet.

                       €$@ß@

A női lélek...1. rész

Ellentétben...

A egyes férfiak által, sokat hangoztatott, bonyolultsággal...

Igen egyszerű, sőt...
Ha teljesen őszinte akarok lenni...
Tökéletesen kiismerhető.
Ha kiismered, a kulcsot is megtalálod ahhoz...

Hogyan juttathatod, minél többször, csúcsra a Nődet.

Kezdjünk rögtön egy kis kor-lélektannal.
Míg a kisfiúk...
Csak három éves koruk környékén fedezik fel a fütyijüket...
Addig egy kislány, már pólyás korában érzékeli...

Milyen jó érzés, megérintenie nemi szervét.

Természetesen, ez még nem maszturbáció...
Hanem, egyfajta autoerotikus tevékenység.
De mégis, örömöt okoz.
A lányok tinikorukra, már rég tudják...

Hogyan szerezzenek örömöt, önmaguknak.

Ezáltal, egyre éled bennük a vágy, hogy odaadják testüket. 
Megtapasztalva azt...
Amit eddig, csak saját próbálkozásaikkal értek el.
Ennél a pontnál, egy kicsit elidőznék.
Hiszen szoros összefüggés van a gyakorlott önkezűség...
Valamint, a stabil párkapcsolat között.
A szokás...
Amit a hölgy, gyermeki igyekezettel, kialakított magának...

Nagy úr!

Ezen kell változtatnia a férfinak...
Szorgos gyakorlással, odaadással és rengeteg türelemmel.

Ehhez pedig, nem egyéjszakás numera szükséges.

Egyébként, a statisztikák szerint, a nők jelentős hányadának...
Az első aktus alkalmával, egyáltalán nincs orgazmusa.


Folyt.köv.

                                  €$@ß@

Siófok 2010.03.01.

http://picasaweb.google.com/007.bcs/Siofok20100301?feat=directlink

Érdekes látványban lehet része azoknak...

Aki még a napokban ellátogatnak, a Balaton déli partjára.

A hirtelen jött olvadás...

Valamint a vele egy időben keletkezett orkán erejű déli szél...

Tavunk déli partján, jéghegyeket épített magának...

Valamint, a látványban gyönyörködő, kíváncsi turistáknak.

Mesébe illő látvány...

Ahogy a lemenő nap első sugarai, aranysárgára festik...

Ezen, hazánkban ritkán látható jelenséget...

Ajánlom mindazok figyelmébe...

Akik nem becsülik alá, a természet építő és romboló erejét.

Látván ezt, az általam megörökített fotókon.

                                   €$@ß@

Orgazmus...

Szomjazó ajkak...

Bizsergő ingerek...

A felhevült éjbe...

Vad sikolyt hintenek.

Foszlik a selyem...

A mámor tépi szét...

Megszűnik a világ...

Megszűnik a lét.

                                                     €$@ß@

Orgazmus a Skodában...

"Orgazmus a Skodában"

Felirattal akadtam a neten, erre a képre...
Miután megnyitottam, már tudtam hova tenni a címet...
Érthető...

Emil Skoda biztos soha nem gondolt arra...
Hogy egykoron, a cseh lóerők szembe mernek szállni...

Egy csordányi, harcoló olasz bikával...

Vajon mit csinált a másik sofőr?
Amikor meglátta maga mellett a suhanó 120-ast...

Üresbe váltott és visszaelőzött?

Na jó, nem leszek gonosz a jó öreg Skodával.
Bizonyított már eleget...

Hacsak a photoshop segítségével is...

Ferruccio Lamborghini milyen arcot vágott e kép láttán? 
Lehet, hogy valamilyen félig fuldoklós...
Mardel-féle Haumann Péteres röhögés tört volna ki belőle?

                                  €$@ß@

Az éltető orgazmus...1. rész

"A feleségem, szeret velem szex közben beszélgetni.
Most is egy szállodából hívott."

A szexológiai kutatások szerint...

Egy átlagos szerelmi aktus, körülbelül 10 percig tart...

Az előjátéktól a férfiak orgazmusáig.
A férfiak 75 százaléka behatolás után, két perccel...
Már a tetőponton van.
Egészséges párok esetében...
Zavartalan körülmények között
Minimum 15-30 perces előjáték után...
Nagyjából 10-15 percig tartó közösülés elegendő... 
A női orgazmus eléréshez.
Ezzel szemben...

Az előjáték hiánya miatt...

A nőknek átlagosan 75 százaléka nem juthat el az orgazmusig.
A tanulmány szerint...
Az asszonyok 10 százaléka...

Még sohasem élt át orgazmust a partnerével...

Legfeljebb önkielégítéssel.
Mindezt súlyosbítja...
Hogy a nőknek pusztán a 41 százaléka közli...
Szexuális kívánságait a partnerével.
Statisztikailag egy párkapcsolatban hetente 1-2-szer történik szex.
Ha többnyire nem jutnak el az orgazmusig...
Akkor a heti 1-2 alkalom inkább sok nekik, mint kevés.

Merthogy akkor nem élvezet, hanem nyűg a testi kapcsolat.


Folyt.köv.

                                                        €$@ß@

Álmaimban, örökre mellettem leszel...

A távolság mikor máshol jársz...

Mikor a Szíved legmélyén, mégis valaki Másra vágysz...

A messzeség hoz néha, közelebb hozzám téged...
Hogy halljam a hangod, érezzem az érintésed...
De ha már nem kellek, a messzeségbe veszel...

Az álmaimban, mégis örökre, mellettem leszel. 

                      €$@ß@

Szövetség...

Te nem megfejted az üzeneted...

Hanem átadod.

Ez, egy szövetség alapja...

                               €$@ß@

Élni annyi mint szeretni...

Élni annyi mint szeretni.

Szeretni látni és megmutatni.. 
Érezni és érzékeltetni...
Meghallani és meghallgatni...
Magasba szállni és felröpíteni...
Kinyílni és felnyitni...
Megérteni és megértetni...
Együtt érezni és eggyé olvadni.

Tudni... 

A szeretet a legmagasabb rendű alkotás.

                    €$@ß@

Élni kezdek Én.

Míg szívemben zászlót bont a lét...
S könnyű, meleg párát lehel körém...

Egy nem remélt pillanat.

Miközben az álom a valóságtól...
Fényévekre elmarad.

Élni kezdek Én.

Pokol és menny küszöbén...
Határozott lépteim botladoznak...

Adok még egy esélyt a pillanatnak.

Felemelt fejjel...
Büszkén gázolok keresztül...

A régmúlt kihűlt üszkén.

Már nem félek.
Áldások hullnak fejemre...

Elmaradnak a képzelt átkok.

Alig merem még kortyolni...

A boldogság új levegőjét.

Még csak most kezdem feledni...
Szokások öntelt gőgjét.
Kitépem gyávábbik...

Félreértett szívem.

S miközben nevetek.
Talán mindezt...
Talán...

El is hiszem...

€$@ß@

Szeretném...

Szeretném, ha meghallgatnál...
De nem bírálnál.

Szeretném, ha véleményt mondanál...
De nem adnál tanácsot.

Szeretném, ha bíznál bennem...
De nem követelnél.

Szeretném, ha segítenél...
De nem akarnál dönteni helyettem.

Szeretném, ha vigyáznál rám...
De nem nyomnál el.

Szeretném, ha néznél...
De nem vetítenéd ki rám a dolgaidat.

Szeretném hinni, azt érzed amit én...
De azt őszintén.

                       €$@ß@

A Vágyakon túl...

A legtöbb ember, nem tud uralkodni a vágyain...

Mert nem ura a gondolatainak.
Mindenfélén töprengenek...
Szétszórják, alkotó gondolataik, csodálatos erejét...

Pedig azt koncentráltan, egy célra kellene irányítani.

Mert ily módon, bármit elérhetünk...
Amit, csak el tudunk képzelni.
Nagyon kevés ember van tudatában annak...

Gondolatai, milyen nagy mértékben alakítják a valóságát.

Alig akadnak olyanok...
Akik önállóan gondolkodnak.
A legtöbben...
Anélkül, hogy tudnának róla...
Mentális zenéket hallgatnak...
Vagy, a számukra felkínált gondolatokon kérődznek...
Ahelyett...
Hogy saját gondolataik erejével, szembeszállnának ezek ellen...

Végre, önmaguk alakítanák az életüket.

Én, csak tudom...

                                               €$@ß@

Higgy önmagadban...

Merj álmodni.

Mert az álmok álmodói meglátják a holnapot.

Merj kívánni.

Mert a kívánság a remény forrása, s a remény éltet bennünket.
Merj nyúlni olyan dolgokért, amit senki más nem lát.
Ne félj olyat látni, amit senki más nem lát.

Higgy a szívedben és saját jóságodban, mert ha így teszel...

Talán mások is ezekben fognak hinni.
Higgy a csodában, mert teli van vele az élet.
De ami a legfontosabb...

Higgy önmagadban.

Mert odabenn a lelkedben rejtőzik...

A Csoda, a Remény, a Szeretet és a Holnap Álmai.

                                  €$@ß@

Csiszolatlan gyémánt...

Hallottam egyszer egy történetet...
Miszerint...

Mindannyian, hibátlan gyémántokként jövünk a világra.

A felnövekedésünk során...
A bennünket ért megpróbáltatások, csapások következtében...
Természetes ragyogásunkat, nagy halom piszok borítja el.
Amikor felnőtté válunk...
Ezt a szeméthalmot, fényesen csillogó lakkal vonjuk be.

Ezt, a mesterséges külsőt mutatjuk a külvilág felé...

S csodálkozunk, hogy senki sem találja azt fantasztikusnak.
Az idő múlásával, még mi is elhisszük...
Hogy ez a védőburok, valóban mi vagyunk...
Személyiségünket, e köré építjük fel.
Ám, ha különösen szerencsések vagyunk...

Az élet, ébresztő erejű eseménnyel ajándékoz meg minket.

Valami történik..
Aminek hatására, egy pillanatra áttörjük...
Ezt az elszarusodott, külső burkot.
Amikor is a szemétrétegek alól kivillan...

A mélyből felsejlő ragyogás.

Ekkor, ha nagyon szerencsések vagyunk...
Életünk további részében már hazafelé tarthatunk...
Egy rendkívüli szépséghez és szabadsághoz.
Fölfedezzük, hogy mindig is ez a tiszta...

Tökéletes gyémánt voltunk, vagyunk és leszünk...

                                                €$@ß@

Mit is jelent reménykedni...

A remény, nem azonos az örömmel...

Melyet akkor érzünk, amikor a dolgok jól mennek...
Vagy a készséggel...
Hogy belevágjunk, egy jó kilátásokkal kecsegtető üzletbe.
A remény, semmiképpen nem azonos, a derűlátással.

Sokkal inkább munkálkodás, egy ügy sikeréért.

Nem abbéli hitünk, hogy valami jól fog sikerülni...
Hanem a bizonyosság...

Hogy valami olyannal foglalkozunk, aminek értelme van...

Akár sikerrel járunk, akár nem.

Ez az a remény, mely erőt ad, hogy Éljünk...

Hogy kipróbáljunk új dolgokat...
Még reménytelennek tűnő körülmények között is.
Az élet túl becses ahhoz...
Sem, hogy tartalmatlanul, cél nélkül, üresen...

Szeretet és végső soron, remény nélkül éljünk.

                                                      €$@ß@