Olyan furcsák vagyunk mi emberek
A lelkünk sír, az ajkunk nevet
Irigykedünk mások egy-egy mosolyára
Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog
A gondolatai is tiszták, szabadok
S nem vesszük észre, dehogy vesszük észre
Könnyek égnek csillogó szemében
Olyan furcsák vagyunk, mi emberek
A lelkünk sír, az ajkunk nevet
Hazugság az egész életünk
Hisz akkor is sírunk, ha nevetünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése