„Úgy éld az életed, mintha egy híd lenne! Kelj át rajta, de ne építsd rá a házad!”
Minden ember halad az útján, s mint egy valós ösvényen, itt is akadhatnak akadályok.
Gallyak, kövek, amelyeket meg lehet kerülni vagy odébb lehet lökni, hogy továbbsétálhassunk.
Az is megoldás, ha az akadályok megjelenésekor letérünk az útról, s egy másik csapáson haladunk tovább, ám ezek általában rossz ötletek.
Észre fogjuk venni, hogy azon az úton is lesz egy hasonló akadály, csak még nagyobb, mint az eredeti, és ezt már nehezebb lesz elgördíteni magunk elől.
Minden ember, aki jelenleg fontos az életünkben, valamilyen információt hordoz számunkra, amelyből tanulnunk kellene, vagy segítséget hoz ahhoz, hogy tovább tudjunk haladni az utunkon.
Jó esetben ezek az emberek hosszan megmaradnak mellettünk, és kellemesebbé teszik mindennapjainkat, ám sokszor csak arra a bizonyos időre csapódnak mellénk társként, amíg meg nem oldjuk az adandó életfeladatot.
Nehéz ezt felismerni, és elengedni azokat, akikkel már nincs dolgunk, ám fontos dolog, mert a továbbiakban lehet, hogy csak akadályozzuk egymás életét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése