2009. november 24., kedd

Édes semmittevés...



Édes semmittevés.




Tehát, egyszerűen csak lenni, lazsálni,
kiengedni egy csésze illatos kávé mellett.
Az ember elmerűlhet a betűk világában, elmenekülhet a képzelet varázslatos szigeteire, számvetést készíthet életéről,
terveket szövögethet.
Vagy egyszerűen csak létezik:
Örül, hogy ismét felfedezte az ég csodálatos kékségét,
hogy felfogta még a vízek, szellők hangját,
meghallotta a madarak énekét.
Hogy ismét rádöbbent:
Túl rövid az élet, hogy szeméttel töltsük meg és gátlástalan szédelgők hatalmi harcában keljfeljancsik legyünk...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése