Átsírt éjszakák, elvesztett barátok,
A világ közepén magadat egyedül találod.
A világ közepén magadat egyedül találod.
És csak áldod azt az órát, amikor nevetett a szád,
Hiányzik az a valaki, aki társként gondolt rád.
Fájnak a percek, amiket együtt töltöttetek,
Szívedbe marnak az emlékek, az együtt töltött hetek.
Fáj minden perc, mikor magányosan fekszel az ágyban,
Rossz belegondolni, de egyedül vagy a világban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése