2009. november 24., kedd

Mindig léteztek...



Azt akarom, hogy az arcomba essen az eső,
s hogy rámosolyoghassak minden nőre, aki tetszik,
és el akarom fogadni az összes kávét, amire meghívnak.
Meg kellett volna csókolnom az anyámat, 
nem mondtam meg neki, hogy szeretem,
ki kellett volna sírni magam az ölében,
hogy végre ne szégyelljem kimutatni az érzelmeimet,
amelyek mindig is léteztek, bár magamnak sem mertem

bevallani...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése