Nincs véletlen, sors, vagy végzet, mely gáncsolhatná vagy eltérithetné az elszánt lelkem, hogy megtegyem, amit elhatározott.
2009. november 24., kedd
Mindig léteztek...
Azt akarom, hogy az arcomba essen az eső,
s hogy rámosolyoghassak minden nőre, aki tetszik,
és el akarom fogadni az összes kávét, amire meghívnak.
Meg kellett volna csókolnom az anyámat,
nem mondtam meg neki, hogy szeretem,
ki kellett volna sírni magam az ölében,
hogy végre ne szégyelljem kimutatni az érzelmeimet,
amelyek mindig is léteztek, bár magamnak sem mertem
bevallani...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése