Lelkitárs

A lelki társad néha csendben lép az életedbe.
Te azonban a csinnadrattát várod a fények és színek összemosódását.
A tűzijátékot.
A nagy sodrást.
HANGOSAN akarod megélni a találkozást!

A lelki társad azonban halkan lép be az ajtón.

Néha nem is kopog.
Leül, figyel.
Nem kiabál, nem tapsol.
A lelki társad megérkezése az életedbe nem mindig egyenlő
a "CIRKUSZ JÖTT A VÁROSBA" élményével.
Nincsenek harsonák, kürtök és pergő dob szólók sem.
Nem rohangálnak a piros orrú bohócok, táblával a nyakukban.

Egyszerűen belép, és OTT van.

Észrevétlenül suhan be, mint egy árny.
Ha nem veszed észre: érzelmi vakság a diagnózisod.
Végig ott ül a szemed előtt, csak Te vagy képtelen őt látni.
Ő viszont lát Téged.
Nagyon is jól.
Bár felfelé néz, látja hibáidat is.
Gyengeségeid, gyarlóságod, kapálózásaid.
De látja nagyságod is.
Ő azt is beléd látja, amit még Te sem mersz elhinni magadról.
Néz Téged.
Figyelemmel kíséri az életed.
Elidőz.
Vár.
Ha igazán a lelki társad, megérti vakságod is.
Elfogadja.
Aztán feláll és kisétál a szobádból, majd lassan az életedből is.
Miközben kifelé megy, arra gondol:


"Nem kell mindig gólt lőni, az örökkévalóság hosszú idő "