Ma csak a csókom kellett az érintésem, a szavak most nem hoztak lázba...
Elnapoltuk a költészetet, éreztem a tested mennyire árva.
Rád csókoltam, mit elmondanék, bőrödbe égettem a szavakat...
Tudtad, hogy még ma megírom, ha lángra gyújt újra a gondolat.
Fellobbantam Benned, mint szószegett napok után a csavargó ihlet...
Ereidben lüktetve zakatoltam, eleméssztve, akár perceket az élet.
Úgy öleltelek, hogy költeménnyé vált a vágyódó, lázas mozdulat...
S Te úgy Szerettél, mint még sosem, s Én sorommal megáldottalak.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése