2010. július 20., kedd

Érezd...






Hallgatod szavaim, simogatnak, álmaid mögé bújnak, érzed minden rezdülésem...
S szinte észrevétlen ébred testünk...

Halkan súgom füledbe vágyaim, hogy kívánlak, itt és most akarlak...

Szám izzó vasként fonódik feltárulkozó nyakadra...
Láthatatlan bélyegével pecsételve.

Szavaim már elvarázsoltak, megsimogattak, életre hívták szunnyadó vágyaid...

S most ajkaim érintése, felszította a benned nyugvó parazsat.
Lassan lángolni kezd mindened...
Kezem arcodhoz érintem, simogatom, lágyan cirógatom.
Arcom hajad borzolja, ujjaimmal táncolnak a szálak.

Szám finoman mozdul, siklik pontról, pontra..

Új és egyre újabb meglepetést okozva bőrödnek.
Nyelvem segíti kalandozását, vállaidon csúszik érzékisége.

Kívánlak...

Míg csókollak, kezem tétován útnak indul...

Kutatva hajlataid, lágyan furakszik átnedvesedett ruhád alá.

Bőröd melege felitatja nedvességem...

Siklik minden mozdulat.


                                             €$@ß@

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése