Hogy mennyire szeret valaki...
Azt onnan tudod egészen pontosan bemérni...
Hogy mennyire tudja a hibáidat megbocsátani.
S ha nem képes erre...
Bármilyen fájdalmas is...
Tudd, hogy az elsősorban az ő tragédiája.
A nem szeretésnél sivárabb, szegényebb és sötétebb állapot nincs.
Mások lelkébe belebújni azt jelenti...
Az ember a bal szemével, tisztán látja, a másik hibáját...
A jobb szemével, megbocsátja őket...
És szívének középpontjával...Szereti...
Ez a középpont a lényeg, mert ez a legerősebb...
S csak is ezzel, és ezen keresztül tudsz bárkibe is behatolni...
Persze ennek az az ára, hogy lelkileg Te is meztelen légy.
Csak az fogad be bennünket, akit mi is befogadunk.
S hol is kezdődhetne máshol egy ember megnyitása...
Mint ott, hogy mi magunk megnyílunk előtte.
Ez a legnehezebb, mert bizonyos értelemben védtelenné válunk.
Párbajban nem lőni, hanem letenni a fegyvert...
De minden szeretet kockázattal jár.
Sokan megriadnak e kockázattól...
S az első gyanús jelre, bántásra, sértésre...
Kihárításra vagy önzésre visszahátrálnak...
Pedig ha csak egy kicsit is várnának...
Megtapasztalnák...
Bár a másik szeretetét nem sikerült megszerezniük...
De ők maguk jóval erősebbek lettek, az éntelenség pillanataiban.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése