Csendben...Valami lopakodik...
Settenkedve felém, árnyékként közeledik.
Egyetlen józan percem is magával viszi...
Testem édes méreggel fertőzi.
Józanság eltiprója...Mézes mámor.
Csak szíved hallanám...Ha nem lennél távol!
Ajkaid had érezzem, éhes ajkamon...
Kívánlak! Had suttogjam a szerelmi ágyadon.
Vágyam, éhes testem minden részét bejárja...
Mint édes méreg kering, testembe zárva.
Ereim duzzadva, nyitnak neki utat...
Ez a vágy, mely éhesen feléd hajt.
S józan ész? Ugyan, az elvész a kéjes pillanatban.
Csak a heves szívverés, kéj s sóhaj keveredik e mámorba!
S hogy mi a receptje, ennek az édes méregnek?
Pillantásod, érintésed, csókod, Szerelmem...
TE vagy a receptje!
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése