2010. április 20., kedd

Remeg a levegő...








Te vagy az első, ki testét ritmusra emeli…

Izgatott hangod kérleli testem lüktetését.
Meztelen combjaid közt lázas gondolat…

Úgy vártad, hogy magadban érezd vágyamat.

Mély tónusomba veszel, elvetett eszed…

Távol, s mégis oly közel, veled szeretkezem.

Forró leheletem szaporább, vágyam ölel örök időnkön át.
Ölembe vonzod ritmusod…

Ahogy szerelmeskedünk, úgy csak is Te tudod.

Hevesen játszadoznak szemem előtt rezdüléseid…
Lelkemben látszanak lábaddal kulcsolt tetteid.

Forró leheleted szaporább, vágyad ölel örök időnkön át.

Remegő ujjaim mélyebbre hatolnak…
Fantáziáddá válok, izgatsz magadnak.

Finom vagy és éber, vezetett kéjjel vész el…

Minden realitásod, szenvedélybe vitt kívánságod…
Gyönyörbe sodor.

Forró leheletünk szaporább, vágyaink ölel örök időnkön át.

Élvezetünk buján köt össze.
Hullámok közé vetve, egy álmodott világ.

Rabként vonaglott képzetünk szított testünkre hág.

Erős vagy és gyengéd…
Hálával szőtt fonalad terét, gombolyítva töröm át..

Remeg a levegő, Te vagy az első, ki célba ér…

S Én követlek, ahogy elér orgazmusod lágy lehelete.

                                €$@ß@



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése